Anyákat az irodalomba! | Linda Boström Knausgård: Isten hozott Amerikában!

Érdekes, hogy az irodalom tele van apákkal, de nagyítóval kell keresni az erős anya karaktereket és anya-lánya kapcsolatokat. Az, amit az "Isten hozott Amerikában" megmutat, szinte teljesen hiánycikk az irodalomban. Pedig égető szükségünk lenne a palettán húsvér, egyedi, színes, gondolkodó, komoly, kemény nőkre;valamint az anya-lánya kapcsolatok bonyolultságának ilyen ezerrétű mélységben való ábrázolására.Isten hozott, Linda Boström Knausgård! Jó, hogy jöttél!  ha a csend beszélni tudna Viszonylag korán megtanultam beszélni – és többé sosem hagytam abba. Szeretem a csendet, de azért legjobban mégiscsak beszélgetni szeretek, és ami a legrosszabb, hogy képtelen vagyok mit kezdeni a visszahúzódó, hallgatag emberekkel. Leginkább a csendes gyerekekkel nem tudok zöld ágra vergődni. Márpedig az "Isten hozott Amerikában" mesélője egy 11 éves kislány, Ellen, aki… nos, egyszerűen nem beszél. Magyarán minden az ellen szólt, hogy megszeressem, olvasás közben mégis ezerszer magamhoz öleltem…

Continue Reading

Túszjátszma | Jodi Picoult: Életszikra

"Arra jutottam, hogy nem az a kérdés, egyetértek-e valakivel, hanem az, hogyan viselkedem azzal, akivel homlokegyenest ellentétesen gondolkodom." - Philip Yancey “Zaklatott férfi ront be Mississippi állam abortuszklinikájára. Lövöldözni kezd, majd túszul ejti a túlélőket. Hugh McElroy túsztárgyaló a helyszínre siet. A telefonjára érkező üzenetekből jön rá, hogy tizenöt éves lánya, Wren is a klinikán tartózkodik.”És nem a klinikán zajlott az egyetlen túszjátszma: Jodi Picoult citerázott az idegeimmel, és az utolsó pillanatig fogalmam sem volt arról, lesznek-e túlélők. Biztos voltam benne, hogy egyszer eljön a nap, mikor Jodi Picoult-t fogok olvasni. Már csak egy általam is fogyasztható történetre volt szükségem. Végül a 2018-as Életszikrára esett a választásom, ami megjelenése óta pihent a polcomon. Az olvasás erősen emlékeztetett azokra az időkre, mikor hagytam, hogy a Grace klinika című tévésorozat emberi roncsot csináljon…

Continue Reading

Védőbeszéd | Vi Keeland: All grown up

„Jézusom, te ilyeneket olvasol?” – merülhet fel a döbbent kérdés.Aha, ilyeneket is.  Miért, mit vártál, minek van hálószoba a blogon? Hát ezeknek a kockahas (vagyis esetünkben most épp kockahát) olvasmányaimnak!Igazából sosem értettem a felhajtást a téma körül. Miben különbözik ez attól, hogy valaki egy tál popcornnal megnéz egy jó rom-komot a Netflixen? illik, nem illik? A kedvemtől függ, hogy szoknyát vagy nadrágot viselek; hogy édeset vagy sósat ebédelek-e. Színházban nemcsak öt órás József és testvéreit nézzük meg, hanem elmegyünk a Jurányiba kacagni a Férfiak szexuális világán. (És még egyszer. És még ötször. Jaj, de hiányzik nekem!)Szóval az én irodalmi szendvicsem sem lehet mindig egy Márquez és Ulickaja közé szorított Grecsó, na. Ahogy más krimivel vagy épp gyerekkönyvekkel szusszan egyet (mert egy olvasó ugye nem áll meg, pihenés közben is olvas, csak épp mást),…

Continue Reading

Gyászoló gyerekként | Nyáry Luca: Vigyázat, törékeny!

Egy jó ifjúsági regény lényege az, hogy a tini azonosulni tudjon a leírtakkal, úgy, hogy az író egy árva percre sem veszi őt hülyére. Nyáry Luca megugrotta az általam legfontosabbnak tartott kritériumot. Csak épp nem hittem, hogy van olyan, hogy “túlságosan is”.Viszonylag gyorsan ráébredtem, hogy a borítóra nyomtatott “Rólad-neked” szlogen sajnos már nem nekem szól, ezért nagyon nehéz dolgom volt olvasás közben. a lírai alany A Vigyázat, törékeny! Nyáry Luca szemtelenül fiatalon, egyébként a telefonjába belepötyögve megírt első regénye. Két fontos feladatom volt olvasás előtt. Az egyik: szétválasztani a fejemben Nyáry Lucát és az édesapját. Ez könnyen ment, hiszen már évekkel ezelőtt megtettem. Szeretem Luca írásait, rímeit, gondolatait - önmagáért, nem pedig azért, mert valaki olyannak a gyereke, akit szintén borzasztóan szeretek és becsülök.De a másik, főszereplőnk és mesélőnk, Zsófi…

Continue Reading

A legideálisabb karanténregény | David Nicholls – Mi

 Aki rótta már az utcákat mozi után az élet értelmén gondolkozva, vagy ordított magzatpózba kuporodva a kanapén az Egy nap című csodálatos film hatására, annak bizonyára nem kell bemutatnom David Nicholls-t.Én nagyon bírom a fickót, de évek óta nem kerültem a közelébe. Egészen mostanáig, a Mi megjelenéséig. Egy árva percig nem volt kérdés, hogy akarom-e a könyvet.   Nagy utazás A Mi történetét Douglas, a magát semmitmondónak leíró ötvenes tudós meséli el, akit a regény kezdetén egy hajnalon azzal ébreszt a gyönyörű felesége, hogy szeretné őt elhagyni, mert halálra rémiszti a gondolat, hogy főiskolás korba lépő fiuk kirepülte után kettesben maradnak.Úgy ugrálunk a sztoriban, mint ha valaki egy hatalmas doboznyi diát vetítene elénk – sorba rendezés nélkül. Hol Connie és Douglas megismerkedésének kockái peregnek, hol a különbségeik miatt egyre kevesebb kilátással…

Continue Reading

Szilvási Lajos – kezdőknek és haladóknak

Elöljáróban annyit, hogy Szilvásit szinte mindig fenntartásokkal kell olvasni, ami a korrajzot illeti. Golubeff Lóránt, az Alinea Kiadó ügyvezető igazgatója, aki sorra jelenteti meg a nehezen hozzáférhető Szilvási-regényeket - bölcsen kifejtette:"Egy távoli világ, ami furcsa lehet mindazoknak, akik nem éltek akkoriban. Napjainkban már idegen a regényt átható korszellem - és meglehetősen naivak a szereplők. Kétségtelen, hogy nem ez a magyar történelem legfelemelőbb korszaka. Ne várjunk rendszerkritikus regényt, hiszen akkoriban ilyenek megjelenésére nem volt esély.”Hogy miért imádom mégis ezeket az elvtársazó figurákat? (Azon túl, hogy remekül vannak megalkotva.)Mert a lélek nem változik.A ’60-as években ábrázolt tini ugyanúgy szeret, ahogy én szerettem 2006-ban (…és ’nyolcban, meg ’tizenegyben…) Nagy kár, hogy az utánunk következő generáció valószínűleg még nehezebben találja majd a kapcsolódást a szerzővel és a korral, amelyről írt. Azért sajnálom, mert merem állítani,…

Continue Reading

Az Igazim | Riikka Pulkkinen: Igaz

forrás: http://riikkapulkkinen.com/en/authorHa az ember lánya 590 forintért vesz könyvet, aminek a szerzője finn, az életben nem hallott róla semmit sem, nos akkor elég alacsony elvárásokkal áll neki olvasni. Aztán úgy alakult, hogy az Igaz lett életem legkedvencebb irodalmi meglepetése, és húszas éveim egyik legfontosabb könyve. Később visszamentem a Könyvudvarba, és vettem belőle hetet (!), hogy a számomra fontos nők kezébe nyomhassam. Azt hittem, az én küldetésem itt véget is ért, aztán ma reggel kaptam egy sms-t: "Az Igaz-t visszaviszem valamikor. Feldolgozni nem tudom, mikor fogom." És ekkor rájöttem, hogy írnom kellene róla...  Nem tudom, végül azért tetszett-e ennyire nagyon, mert olyan keveset vártam tőle, vagy önmagában is “kiharcolta” volna ezt az érzést… Talán kellenek az ilyen hallgatag könyvek a hangos bestsellerek mellé. (Amik megjegyzem valahogy majdnem mindig csalódást okoznak…) A történet három…

Continue Reading

Mentőakció | Vágy és végzet

Már akkor sem értettem, hol csúszott el ennek a könyvnek a marketingje, mikor 2 évvel ezelőtt lecsaptam rá. Gyönyörű borító, hívogató cím, baromi érdekes történet. Miért nem veszik az emberek, mint a cukrot; miért nem látom folyton szembejönni az instán; és miért csak maroknyi ember olvasta a moly.hu-n?Ezekre azóta sincs válaszom.  A Vágy és végzet tömör 460 oldalával zsibbasztóan hosszúnak tűnhet, míg ki nem derül, hogy ebben a dundi könyvben gyakorlatilag két regényt is elrejtettek. Egy elsöprő szerelem története, amiben semmi sem úgy van, ahogy a szereplői gondolják. Az örökké hiú, és szószerint mindenki szeretetére vágyó, meg nem értett és be nem futott művész (íróbőrbe bújt színész), Lotto és a boszorkányos észjárású, számomra imádnivaló Mathilde vadromantikus kapcsolata. "Ha összefűznénk a bulikat, amelyeken Lotto és Mathilde részt vett, a házasságuk kicsinyített verzióját…

Continue Reading
Close Menu