„Az atléta halála annak is élvezetes olvasmány lehet, aki életében egy métert sem futott.”

Ahhoz, hogy értsük, Az atléta halála Polcz Alaine-nek és Polcz Alaine-ről szól, nem kell irodalomkutatónak lenni, de még a 840 oldalas levelezést sem kell magunkévá tennünk: ez ugyanis a regény második oldalától a napnál is világosabb.De azért gyönyörű színezetet ad a történetnek, ha egy kicsit ismerjük a szerzőt - a szerelmét, a munkafolyamatot.És bár női elbeszélőt kapunk, Mészölynek sem kellett behatóan megvizsgálnia a teljes női nemet ahhoz, hogy ilyen hiteles képet kapjunk: elég volt egyetlenegyet ismernie annyira, hogy lóvá tehessen bennünket.  Hatalmas, megrendítő ajándék lehetett megkapni ezt a regényt. Mert Mészöly, mint a hasbeszélő, bábuként húzza a kezére a társát, és az olvasó, csak kapkodja a fejét, mert tudja, hogy Mészölyt olvas, de Polczot hallja, kísérteties hitelességgel. És az igazi csavar persze az, hogy Polcz nem magáról mesél, hanem…

Continue Reading

Szövetség egy életen át | A Mészöly-Polcz házaspár II.

Amondó vagyok, hogy Mészölyt mint embert is érdemes megismerni, ha a művei olvasására adjuk a fejünket; és ha Mészölyt olvasunk, olvassunk mellé Polcz Alaine-t is – kezdésnek például tökéletes az Egész lényeddel című kötet. Nádas Péter fotója Ezzel az – először 2006-ban megjelent írással – Polcz Alaine emléket állít férjének, Mészöly Miklósnak. Nem a klasszikus értelemben ismerhetjük meg a több mint 50 évet együtt töltő házaspárt. A kötetből nem derül ki, hogyan jöttek össze, nem olvashatunk regényszerűen a mindennapjaikról, még csak időrendi sorrend sincs a fejezetek között.Polcz a kulisszák mögé kísér bennünket: ott pedig emlékfoszlányokkal, ismerősökkel (például Nemes Nagy Ágnessel), „Mióta meghalt Ágnes, úgy érzem, mintha mindig róla írnék. Pedig nem így van. Azért érezhetem ezt, mert szüntelenül magamban hordom; őt meg a költészetét. A prózáját nem, valószínűleg túl sok…

Continue Reading

Egy mondat a hűtlenségről | A Mészöly-Polcz házaspár I.

Mészölyt olvasni igenis kihívás, de sokat segít, ha nem pusztán íróként, emberként is megkedveljük - ebbe a folyamatba pedig érdemes bevonnunk a feleségét. |  A kötet 2017-es megjelenésekor sokat cikkeztek Mészöly hűtlenségéről, mint egy új keletű bulvárhírről. Meg kell hagyni, hogy Mészöly Miklós és Polcz Alaine házassága a hűséget tekintve sajátos volt. Mindenekelőtt be kell látnunk: 837 oldalnyi levél csak úgy gyűlhet össze egy házasságban, ha a pár több időt tölt külön, mint együtt. Manapság talán nyitott házasságnak neveznénk ezt – melynek lehetőségeivel Mészöly többet élt, mint Alaine. Mészöly vérmérsékletével, természetével (és fizimiskájával) borzasztó nehéz lehetett a testileg erősen megkínzott, folyton betegeskedő (és emiatt folyton távol lévő!) Polcz Alaine-hez talpig hűségesnek lenni. Igenis fel akarom menteni – nem azért, mert amit tett, az elfogadható volt, hanem mert Polcz Alaine elfogadta…

Continue Reading

Ha csak egyetlen Mészöly-kötetet olvasol el | Jelentés öt egérről

„Nem szabad elfelejteniök maguknak irodalomtörténészeknek és egyáltalán az embereknek, hogy nekünk körülbelül húsz évig tartott a háború”- Nemes Nagy Ágnes A Jelenkor új Mészöly-kiadványain látszik, hogy nem muszájból lettek újra megjelentetve; a gondos válogatások arra törekednek, hogy az olvasó igazán megismerhesse az életművet és megérthesse a szerzőt és az írásait. Ezért nagyon fontos, hogy a Jelentés öt egérről nemcsak kiváló (és jól érthető, könnyen olvasható) novellákat tartalmaz, hanem egy hosszabb utószót, amit nemhogy átugrani nem szabad, de talán érdemes egyből azzal kezdeni. Az el nem mondható elmondásának művészete című Szolláth-írás nemcsak segít novelláról novellára mélyebben megérteni a kötetben található műveket, de hosszan ír arról is, micsoda kor-kuriózumot tarthat az olvasó a kezében. Ugyanis az, aki az ötvenes-hatvanas években háborúról írt volna, komoly akadályokba ütközött: ott volt a pszichológiai és a kettős…

Continue Reading

Szolláth Dávid Mészöly-monográfiája | avagy miért ne essünk neki magunktól életmű-olvasásoknak

Sokakat meglepett, micsoda fába vágtam a fejszémet a 2021-es évben. De a Mészöly-életmű tetemes részében való elmerülés nem bevehetetlen vár volt, hanem egy gyönyörű kaland. Viszont szinte egészen biztos vagyok benne, hogy túravezető nélkül eltévedtem volna. Sőt, pontosítsunk: Szolláth Dávid monográfiájának megjelenése nélkül el sem indultam volna.A tanulmány négy álltást jár körbe és igyekszik bebizonyítani:1. Mészöly nagyon eltérő műfajokban és formákban tudott egyaránt kiemelkedő műveket írni. 2. Mészöly korának egyik legeurópaibb írója volt.3. Mészöly nem csupán saját jogán, hanem pályatársaira gyakorolt hatása miatt is kitüntetett figyelmet igényel.4. A Thomka Beáta által jegyzett kiváló Mészöly-monográfia óta eltelt 25 év során sokat frissült az íróról való ismeretünk; időszerű volt az újabb áttekintés. Nekem is volt egy kiinduló kérdésem, aminek szerettem volna a végére járni a Mészöly-évemben: vajon miért nem tanítják Mészölyt a…

Continue Reading

hon és vágy | Tompa Andrea: Haza

„Lenni, otthon lenni természetes állapot: aki otthon van, nem gondol rá, hogy van valahol.”Grecsó KrisztiánHazafelé tartani, hazaérkezni, hazaszeretni, hazát cserélni...Honvágy, amit akkor is érzel, ha otthon vagy. Megérkezel (nem, igazából sosem érkezel meg) és már indulnál. Otthonról haza. Itthonról meg vissza. Ezekről mind szól Tompa Andrea Haza című regénye. Mestermű, tökéletlenségében is kortárs irodalmunk egyik legfontosabb darabja kell hogy legyen.A „haza” szófaji kaméleonsága miatt elsőre mindnyájunknak valami más kell bevillanjon a címet olvasván. Annyi mindent jelenthet a szívnek, mint a nyelvnek,Tompa Andrea pedig pontosan ezzel játszik több száz oldalon át. Így regényt is kapunk, meg nem is. Van valami történetünk, méghozzá halálosan súlyos történetünk, de nem ezen lesz a hangsúly. Az „emigrációból” hazatérő írót gyötri a feladat, hogy a harmincadik osztálytalálkozóra beszédet írjon. Ide, az osztálytalálkozóra tartunk vele, és útközben…

Continue Reading
Close Menu