SZOBÁK
romantikus, szerelmes történetek; chick-lit és YA könyvek
ismeretterjesztő irodalom - és minden, ami pszichológia
gyermekirodalom, ifjúsági irodalom, gyermek- és ifjúsági irodalom, gyermeknevelés
irodalmi események beszámolói, interjúk
A legfrissebbek
Itthon hiába kutakodunk, külföldön azonban tegnap volt a “Children’s Grief Awarness Day”, vagyis az a nap, mely a gyermekek gyászára kívánja felhívni a figyelmet. A fájdalmas apropó felidézte bennem egy két évvel ezelőtti olvasmányélményemet. Ma is töretlen bizalommal ajánlom a HVG Könyvek gondozásában megjelent „Ki vigasztalja meg a gyerekeket? –
Az életben (és az irodalomban is) bőven akad válástörténet, életközépi válság. Hogyan kell ahhoz írni, hogy még lehessen újat mondani, vagy a százszor tapasztalt történetet kedvünk legyen meghallgatni…? Nos, azt hiszem, úgy, ahogyan Taffy Brodesser-Akner teszi. (Nem akarom elkiabálni, de van egy olyan megérzésem, hogy a 21. Század Kiadó KULTkönyv
Amikor egy héten belül három barátnőd is bejelenti, hogy babát vár, elkezdenek özönleni a kérdések: hány hetes a pici, tudjátok már a nemét? És vannak kevésbé általános kérdések is, amik mind akörül mozognak, hogy mégis mi történik a barátnőim hasában 9 – néha röpke, sokszor végtelenül hosszúnak tűnő – hónapon
Vénségemre is mai napig kutatom és olvasom a gyermek-és ifjúsági könyveket, pedig nem vagyok sem szülő, sem pedagógus. De nem győzöm hangsúlyozni, mennyire fontos szegmense ez az irodalomnak és mennyire piszok nehéz jól csinálni: hogy egy kamasz magára találjon odabent, és 10-15 évvel később is emlékezzen arra, amit olvasott; vagy
Nem kell régóta és behatóan ismerni engem ahhoz, hogy az emberek tudják rólam, mennyire terápia-párti vagyok. Sosem titkoltam, ha terápiába jártam – azt reméltem, ha olyan természetesen jelentem ki, mint aki azt mondja, „leugrom a boltba” (egyébként azt is gondolom, hogy ilyen természetes), talán mások ódzkodását is oldhatom a hozzáállásommal.
Címünk nemcsak arra utal, hogy a blogon most először beszélünk a feminizmusról, hanem arra is, hogy a Nagyszerű nők kiváló alapot nyújt ahhoz, hogy felnőttek és fiatalok beszélgetni kezdjenek erről a fontos témáról. A két norvég szerző, Marta Breen író és Jenny Jordahl illusztrátor izgalmas dologra vállalkozik: röviden, képregényes formában
Talán minden gasztroregényben közös, hogy az érzékeinkre vadászik, de nagyon kevés az olyan darab, amelyben ez az ízeket tálaló érzékiség nem csordul túl. Ugyanakkor rengeteg a csapnivalóan megírt, bugyuta lányregény; elkészíthetetlenül bonyolult receptekkel vagy (emberi áron) beszerezhetetlen alapanyagokkal. Nekem legalábbis ezek voltak az előzetes élményeim, és én már komolyan aggódni kezdtem,
Jacky Durand “Apám receptjei” című regényének főhőse egy francia vendéglő tulajdonosának és szakácsának fia. Életét átszövi az ételek iránti szenvedély. Ahogyan az én családomét is. Közös ételélmények végtelen sorát elevenítette fel számomra ez a könyv. Olvasás közben szinte végig párhuzamosan voltam két helyen, és örökké hálás leszek az együtt töltött időért.
Sarah Pinborough a Ne higgy a szemének című pszicho-thrillerrel lopta be magát az olvasók szívébe. Legújabb könyve a Halott vagy. Nagyon nehéz úgy beszélni erről a regényről, hogy ne áruljunk el többet, mint amit a fülszöveg sejtet. Egy biztos: a sorok közt senki sem az, akinek látszik. Keisha mindössze 22 éves, mikor
Persze, hogy lelkes voltam, mikor megtudtam, hogy az egyik kedvenc kiadóm elhozza az egyik kedvenc sorozatomról szóló Saul Austerlitz-kötetet. A Jóbarátok-generáció – Mi zajlott a színfalak mögött című könyv (vagyis inkább az írója) végül mégsem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Austerlitz ugyanis Jóbarátok-rajongóként figyelemreméltó, íróként viszont nagyjából csapnivaló. Ugyanakkor