Vegyük komolyan a kamaszainkat! | Mucha Dorka: Nincs idő

Vénségemre is mai napig kutatom és olvasom a gyermek-és ifjúsági könyveket, pedig nem vagyok sem szülő, sem pedagógus. De nem győzöm hangsúlyozni, mennyire fontos szegmense ez az irodalomnak és mennyire piszok nehéz jól csinálni: hogy egy kamasz magára találjon odabent, és 10-15 évvel később is emlékezzen arra, amit olvasott; vagy rázós helyzetben eszébe jussanak innen-onnan mondatok. Hogy azon rágódjon, mit tenne Boleyn Anna, nem pedig azon, mit venne fel Kendall Jenner. És hogy megtanulják azt az egyszerű igazságot, hogy aki szeret, az nem bánt. (És pont. Nincs ha vagy de.)Sokszor beszélek a bántalmazás különböző formáiról, és arról is, mennyire fontosak azok az ifjúsági regények, amik nem nézik hülyének afiatal olvasót, mernek komoly témáról írni, és közben hiteles hangon szólalnakmeg. Mucha Dorka első ifjúsági regénye, a Nincs idő ezen vesszőparipáim gyűjtőhelye, naná,…

Continue Reading
Első beszélgetés a feminizmusról | Marta Breen – Jenny Jordahl: Nagyszerű nők – A feminizmus rövid története
dav_soft

Első beszélgetés a feminizmusról | Marta Breen – Jenny Jordahl: Nagyszerű nők – A feminizmus rövid története

Címünk nemcsak arra utal, hogy a blogon most először beszélünk a feminizmusról, hanem arra is, hogy a Nagyszerű nők kiváló alapot nyújt ahhoz, hogy felnőttek és fiatalok beszélgetni kezdjenek erről a fontos témáról.  A két norvég szerző, Marta Breen író és Jenny Jordahl illusztrátor izgalmas dologra vállalkozik: röviden, képregényes formában mutatják be az egyenjogúságért folytatott küzdelem 150 éves történetét, a női választójogért vívott harctól egészen a #metoo-mozgalomig. Teszik mindezt páratlan humorral.Vérmérsékletét tekintve ez a kötet inkább egy harcos szüfrazsett mintsem visszafogott kékharisnya. Olvasás közben sokszor jutott eszembe, milyen jó lenne, ha a Vénusz-szimbólum nem egy ökölbe szorított kéz volna, ugyanakkor azt is be kell látnom, hogy a suttogást elenyészően kevesen hallanák meg. Mégsem a hagnem, hanem talán a Harc a nők testi önrendelkezésért című rész lesz a legmegosztóbb ebben a könyvben.  Hiszen a világban is…

Continue Reading

Gyászoló gyerekként | Nyáry Luca: Vigyázat, törékeny!

Egy jó ifjúsági regény lényege az, hogy a tini azonosulni tudjon a leírtakkal, úgy, hogy az író egy árva percre sem veszi őt hülyére. Nyáry Luca megugrotta az általam legfontosabbnak tartott kritériumot. Csak épp nem hittem, hogy van olyan, hogy “túlságosan is”.Viszonylag gyorsan ráébredtem, hogy a borítóra nyomtatott “Rólad-neked” szlogen sajnos már nem nekem szól, ezért nagyon nehéz dolgom volt olvasás közben. a lírai alany A Vigyázat, törékeny! Nyáry Luca szemtelenül fiatalon, egyébként a telefonjába belepötyögve megírt első regénye. Két fontos feladatom volt olvasás előtt. Az egyik: szétválasztani a fejemben Nyáry Lucát és az édesapját. Ez könnyen ment, hiszen már évekkel ezelőtt megtettem. Szeretem Luca írásait, rímeit, gondolatait - önmagáért, nem pedig azért, mert valaki olyannak a gyereke, akit szintén borzasztóan szeretek és becsülök.De a másik, főszereplőnk és mesélőnk, Zsófi…

Continue Reading

Mostohaanyák és dacos kamaszok | G. Szabó Judit: A macskát visszafelé simogatják

Történetünk a kórházban indul, ahol a 15 éves Jutka fekszik, miután egy Juci nevű ló levetette a hátáról. Unalmas óráiban, álmatlan éjszakáin eddigi élete nagy dolgain gondolkozik. Ebben a belső monológban legtöbbször mostohaanyjához beszél.Tudniillik Jutkát, és a rá csöppet sem hasonlító ikertestvérét, Ágit még négy éves korában édesapjuknál hagyja az anyukájuk, ő maga pedig Ausztráliába disszidál, valahogy így:  Mesélte nekem egyszer Rózsi néni, aki az apukának a nővére: - Volt nálatok a régi anyátok elbúcsúzni. Bement hozzátok, és te apád ölébe bújtál. Ági meg a nyakába ugrott, és nyalták-falták egymást. Kapaszkodtak egymás nyakába, úgy sírtak.És az új mamád mondotta:- Öregem, ez az, amit nem csinálok. Ha kellenek a gyerekeid, akkor vidd. Olyat nem játszunk, hogy én vesződöm velük, te meg kéthetenként eljössz imádni őket! Hagyd a cirkuszt, és döntsél!Amitől a régi anyu…

Continue Reading

Szilvási Lajos – kezdőknek és haladóknak

Elöljáróban annyit, hogy Szilvásit szinte mindig fenntartásokkal kell olvasni, ami a korrajzot illeti. Golubeff Lóránt, az Alinea Kiadó ügyvezető igazgatója, aki sorra jelenteti meg a nehezen hozzáférhető Szilvási-regényeket - bölcsen kifejtette:"Egy távoli világ, ami furcsa lehet mindazoknak, akik nem éltek akkoriban. Napjainkban már idegen a regényt átható korszellem - és meglehetősen naivak a szereplők. Kétségtelen, hogy nem ez a magyar történelem legfelemelőbb korszaka. Ne várjunk rendszerkritikus regényt, hiszen akkoriban ilyenek megjelenésére nem volt esély.”Hogy miért imádom mégis ezeket az elvtársazó figurákat? (Azon túl, hogy remekül vannak megalkotva.)Mert a lélek nem változik.A ’60-as években ábrázolt tini ugyanúgy szeret, ahogy én szerettem 2006-ban (…és ’nyolcban, meg ’tizenegyben…) Nagy kár, hogy az utánunk következő generáció valószínűleg még nehezebben találja majd a kapcsolódást a szerzővel és a korral, amelyről írt. Azért sajnálom, mert merem állítani,…

Continue Reading
Close Menu