Osztom az Észt | Az Észt Intézet Breviárium-sorozata

Mindig mondtam, hogy könyves környezetben dolgozni valóban édeni … csak az almafához vagy kötözve, folyamatos kísértésben!A szokásos hétfő reggeli könyvtári program (visszahozott könyvek polcra rakosgatása) közben láttam meg Maarja Kangro Breviárium kötetét, és kiderült, hogy egy kiadói sorozat egyik darabját tartom a kezemben – naná, hogy akkor már összeszedtem a társait is!Ezekkel a zsebkönyvekkel (is) töltöttem január első két hetét.Az Észt Intézet valamint a Pluralica Kiadó gondozásában megjelent Breviárium-sorozat 2011 óta mutat be észt szerzőket miniantológiák novelláin és egy-egy interjún keresztül. Mikor belevágtam ebbe a kalandba, arra számítottam, hogy az észt irodalom valami egészen más, mint a miénk, mert más az észjárás, más a megközelítés, más a hőmérséklet, más a táj, más a közélet, más a történelem, mások az emberek – szóval mások az írók és másmilyen az irodalom is.Összességben…

Continue Reading

Egy év Kiss Tibor Noéval

Ezek a könyvek nem a fa alól jöttek – de a 2021-es évem útitársai voltak. Nagy álmom volt idén bevenni az egyelőre 3 kötetből álló Kiss Tibor Noé–életművet, így tavasztól télig mindig terítékre került nálam egy-egy regénye.Ezek a becsapós, magukat rövidnek mutató jószágok a maguk 140-250 oldalaival több hónapra nyújtottak olvasni-és gondolkodnivalót. Szeretettel ajánlom az alkotót; mutatom is, miből lehet válogatni.  „A doktor hónapok óta hallgat, az íróasztalnak hátat fordítva hallgat. Néha kérdez, de ezzel mintha csak még jobban össze akarna zavarni. Kártyalapokat mutat. Választhatok a sorozatgyilkos és a skizofrén közül.”Kiss Tibor Noé 2010-ben szenzációszámba menő első kötetét – az életművel együtt – mára szerencsére a Magvető Kiadó gondozza.Az Inkognitó lassú és eseménytelen, legutolsó sorban szól arról, ami miatt sokan megveszik (vagy épp elkerülik), vagyis a transzneműségről. Rengeteg hihetetlenül átlagos…

Continue Reading

„Ha feltétlenül muszáj találkoznunk a szüleiddel, akkor legalább legyen itthon, és ne idegen pályán” | Jonathan Franzen: Javítások

Jonathan Franzen karácsonyi hangolódásra szinte teljesen alkalmatlan regénymonstrumával, a Javítások-kal töltöttem a fél decembert. Bár a fülszöveg azt sejteti, egy karácsonyi vacsora áll a regény központjában, valójában sok száz oldalt kell elolvasnunk ahhoz, hogy erre a bizonyos vacsorára megérkezzünk. És hogy megéri-e? Hatalmas betűkkel: IGEN!De azért rögös út vezetett eddig a biztos kijelentésig. Ennek a nagy, amerikai családregénynek egy idősödő házaspár az origója.A Parkinson-kór minden nappal kicsit jobban megkeseríti Al Lambert és felesége, Enid életét. A feleség fejébe veszi, hogy még egyszer utoljára egybegyűjti csemetéit, hogy közösen ünnepelhessék a karácsonyt. Ez nem is olyan egyszerű – lévén, három külön életet élő felnőttről van szó –, de Enid „szerencsére” egyáltalán nem riad vissza attól, hogy bevessen némi érzelmi zsarolást.A nagy tervig vezető úton, az idős szülők mellett, három nem mindennapi felnőttet ismerhetünk…

Continue Reading

Most múlik | Harminc magyar író az emberi méltóságról

Sokszor, sok helyen leírtam már, ha ilyen témájú olvasmány került a kezembe, hogy nekem egyelőre nincs közöm a halálhoz, és ez egyébként rendszerint zavarba is hoz  – de újra meg újra trenírozom magam ilyen és ehhez hasonló olvasmányokkal. („No, tanulj csacsi, szamár lesz belőled. Tanuld a gyászt.” – Biztatja magát Polcz Alaine is Mészöly után.)Biztos vagyok benne, hogy ahogyan az élet nem kívánságműsor, úgy a halál sem az, mégis reménykedik bennem egy nagyon naiv, félős kisgyerek, hogy ez még valószínűtlenül sokáig csak egy olvasmányokból ismert terep marad; és ha egyszer muszáj leszünk szembenézni egymással, majd kíméletesen adhatom át a szeretteimet – amennyiben egyáltalán érkezési sorrendben távozunk."Ne reménykedj, Uram, ez nyilván veled kapcsolatos. – Nem tartozik ide, csak eszembe jutott: a legkevésbé sem vagyok dühös rád. Hogy átvertél, vagy ilyesmi. Jól…

Continue Reading

A “líraképes” prózaíró | Mészöly-versek

A Mészöly-életmű szédítően sokszínű. Akad közte regény, esszé, mese, dráma, ifjúsági regény, rádiójáték és vers is – és akármelyik műfajra essen is a választásunk, remekművekkel találkozunk.Ebben a bejegyzésben Mészöly lírájáról lesz szó, melyet két – átfedésekkel is bíró – kötet jegyez: egyikük az Esti térkép; a másik pedig az Elégia.A prózában kiemelkedő alkotó, Mészöly Miklós 1948-as felbukkanásától számítva több mint 30 év telik el az első verseskötet megjelenésig. A szerző így nyilatkozik erről a kitekintésről 1981-ben:”Kiemelések – írhattam volna alcímnek, s ezt, ha szó szerint érti az olvasó, joggal gondolna arra a senkiföldjére, ahol a próza már nem próza s a vers még nem vers. Ami erről a területről begyűjthető, másképp azonos önmagával, mint egy tiszta műfajú vers vagy próza. Valamiképpen az eldöntetlenségben időzik, viszont annyira makacsul, hogy semmi erővel…

Continue Reading

„Az atléta halála annak is élvezetes olvasmány lehet, aki életében egy métert sem futott.”

Ahhoz, hogy értsük, Az atléta halála Polcz Alaine-nek és Polcz Alaine-ről szól, nem kell irodalomkutatónak lenni, de még a 840 oldalas levelezést sem kell magunkévá tennünk: ez ugyanis a regény második oldalától a napnál is világosabb.De azért gyönyörű színezetet ad a történetnek, ha egy kicsit ismerjük a szerzőt - a szerelmét, a munkafolyamatot.És bár női elbeszélőt kapunk, Mészölynek sem kellett behatóan megvizsgálnia a teljes női nemet ahhoz, hogy ilyen hiteles képet kapjunk: elég volt egyetlenegyet ismernie annyira, hogy lóvá tehessen bennünket.  Hatalmas, megrendítő ajándék lehetett megkapni ezt a regényt. Mert Mészöly, mint a hasbeszélő, bábuként húzza a kezére a társát, és az olvasó, csak kapkodja a fejét, mert tudja, hogy Mészölyt olvas, de Polczot hallja, kísérteties hitelességgel. És az igazi csavar persze az, hogy Polcz nem magáról mesél, hanem…

Continue Reading

Szövetség egy életen át | A Mészöly-Polcz házaspár II.

Amondó vagyok, hogy Mészölyt mint embert is érdemes megismerni, ha a művei olvasására adjuk a fejünket; és ha Mészölyt olvasunk, olvassunk mellé Polcz Alaine-t is – kezdésnek például tökéletes az Egész lényeddel című kötet. Nádas Péter fotója Ezzel az – először 2006-ban megjelent írással – Polcz Alaine emléket állít férjének, Mészöly Miklósnak. Nem a klasszikus értelemben ismerhetjük meg a több mint 50 évet együtt töltő házaspárt. A kötetből nem derül ki, hogyan jöttek össze, nem olvashatunk regényszerűen a mindennapjaikról, még csak időrendi sorrend sincs a fejezetek között.Polcz a kulisszák mögé kísér bennünket: ott pedig emlékfoszlányokkal, ismerősökkel (például Nemes Nagy Ágnessel), „Mióta meghalt Ágnes, úgy érzem, mintha mindig róla írnék. Pedig nem így van. Azért érezhetem ezt, mert szüntelenül magamban hordom; őt meg a költészetét. A prózáját nem, valószínűleg túl sok…

Continue Reading

Egy mondat a hűtlenségről | A Mészöly-Polcz házaspár I.

Mészölyt olvasni igenis kihívás, de sokat segít, ha nem pusztán íróként, emberként is megkedveljük - ebbe a folyamatba pedig érdemes bevonnunk a feleségét. |  A kötet 2017-es megjelenésekor sokat cikkeztek Mészöly hűtlenségéről, mint egy új keletű bulvárhírről. Meg kell hagyni, hogy Mészöly Miklós és Polcz Alaine házassága a hűséget tekintve sajátos volt. Mindenekelőtt be kell látnunk: 837 oldalnyi levél csak úgy gyűlhet össze egy házasságban, ha a pár több időt tölt külön, mint együtt. Manapság talán nyitott házasságnak neveznénk ezt – melynek lehetőségeivel Mészöly többet élt, mint Alaine. Mészöly vérmérsékletével, természetével (és fizimiskájával) borzasztó nehéz lehetett a testileg erősen megkínzott, folyton betegeskedő (és emiatt folyton távol lévő!) Polcz Alaine-hez talpig hűségesnek lenni. Igenis fel akarom menteni – nem azért, mert amit tett, az elfogadható volt, hanem mert Polcz Alaine elfogadta…

Continue Reading

Ha csak egyetlen Mészöly-kötetet olvasol el | Jelentés öt egérről

„Nem szabad elfelejteniök maguknak irodalomtörténészeknek és egyáltalán az embereknek, hogy nekünk körülbelül húsz évig tartott a háború”- Nemes Nagy Ágnes A Jelenkor új Mészöly-kiadványain látszik, hogy nem muszájból lettek újra megjelentetve; a gondos válogatások arra törekednek, hogy az olvasó igazán megismerhesse az életművet és megérthesse a szerzőt és az írásait. Ezért nagyon fontos, hogy a Jelentés öt egérről nemcsak kiváló (és jól érthető, könnyen olvasható) novellákat tartalmaz, hanem egy hosszabb utószót, amit nemhogy átugrani nem szabad, de talán érdemes egyből azzal kezdeni. Az el nem mondható elmondásának művészete című Szolláth-írás nemcsak segít novelláról novellára mélyebben megérteni a kötetben található műveket, de hosszan ír arról is, micsoda kor-kuriózumot tarthat az olvasó a kezében. Ugyanis az, aki az ötvenes-hatvanas években háborúról írt volna, komoly akadályokba ütközött: ott volt a pszichológiai és a kettős…

Continue Reading

Szolláth Dávid Mészöly-monográfiája | avagy miért ne essünk neki magunktól életmű-olvasásoknak

Sokakat meglepett, micsoda fába vágtam a fejszémet a 2021-es évben. De a Mészöly-életmű tetemes részében való elmerülés nem bevehetetlen vár volt, hanem egy gyönyörű kaland. Viszont szinte egészen biztos vagyok benne, hogy túravezető nélkül eltévedtem volna. Sőt, pontosítsunk: Szolláth Dávid monográfiájának megjelenése nélkül el sem indultam volna.A tanulmány négy álltást jár körbe és igyekszik bebizonyítani:1. Mészöly nagyon eltérő műfajokban és formákban tudott egyaránt kiemelkedő műveket írni. 2. Mészöly korának egyik legeurópaibb írója volt.3. Mészöly nem csupán saját jogán, hanem pályatársaira gyakorolt hatása miatt is kitüntetett figyelmet igényel.4. A Thomka Beáta által jegyzett kiváló Mészöly-monográfia óta eltelt 25 év során sokat frissült az íróról való ismeretünk; időszerű volt az újabb áttekintés. Nekem is volt egy kiinduló kérdésem, aminek szerettem volna a végére járni a Mészöly-évemben: vajon miért nem tanítják Mészölyt a…

Continue Reading
Close Menu