A “líraképes” prózaíró | Mészöly-versek

A Mészöly-életmű szédítően sokszínű. Akad közte regény, esszé, mese, dráma, ifjúsági regény, rádiójáték és vers is – és akármelyik műfajra essen is a választásunk, remekművekkel találkozunk.Ebben a bejegyzésben Mészöly lírájáról lesz szó, melyet két – átfedésekkel is bíró – kötet jegyez: egyikük az Esti térkép; a másik pedig az Elégia.A prózában kiemelkedő alkotó, Mészöly Miklós 1948-as felbukkanásától számítva több mint 30 év telik el az első verseskötet megjelenésig. A szerző így nyilatkozik erről a kitekintésről 1981-ben:”Kiemelések – írhattam volna alcímnek, s ezt, ha szó szerint érti az olvasó, joggal gondolna arra a senkiföldjére, ahol a próza már nem próza s a vers még nem vers. Ami erről a területről begyűjthető, másképp azonos önmagával, mint egy tiszta műfajú vers vagy próza. Valamiképpen az eldöntetlenségben időzik, viszont annyira makacsul, hogy semmi erővel…

Continue Reading

„Az atléta halála annak is élvezetes olvasmány lehet, aki életében egy métert sem futott.”

Ahhoz, hogy értsük, Az atléta halála Polcz Alaine-nek és Polcz Alaine-ről szól, nem kell irodalomkutatónak lenni, de még a 840 oldalas levelezést sem kell magunkévá tennünk: ez ugyanis a regény második oldalától a napnál is világosabb.De azért gyönyörű színezetet ad a történetnek, ha egy kicsit ismerjük a szerzőt - a szerelmét, a munkafolyamatot.És bár női elbeszélőt kapunk, Mészölynek sem kellett behatóan megvizsgálnia a teljes női nemet ahhoz, hogy ilyen hiteles képet kapjunk: elég volt egyetlenegyet ismernie annyira, hogy lóvá tehessen bennünket.  Hatalmas, megrendítő ajándék lehetett megkapni ezt a regényt. Mert Mészöly, mint a hasbeszélő, bábuként húzza a kezére a társát, és az olvasó, csak kapkodja a fejét, mert tudja, hogy Mészölyt olvas, de Polczot hallja, kísérteties hitelességgel. És az igazi csavar persze az, hogy Polcz nem magáról mesél, hanem…

Continue Reading

Szövetség egy életen át | A Mészöly-Polcz házaspár II.

Amondó vagyok, hogy Mészölyt mint embert is érdemes megismerni, ha a művei olvasására adjuk a fejünket; és ha Mészölyt olvasunk, olvassunk mellé Polcz Alaine-t is – kezdésnek például tökéletes az Egész lényeddel című kötet. Nádas Péter fotója Ezzel az – először 2006-ban megjelent írással – Polcz Alaine emléket állít férjének, Mészöly Miklósnak. Nem a klasszikus értelemben ismerhetjük meg a több mint 50 évet együtt töltő házaspárt. A kötetből nem derül ki, hogyan jöttek össze, nem olvashatunk regényszerűen a mindennapjaikról, még csak időrendi sorrend sincs a fejezetek között.Polcz a kulisszák mögé kísér bennünket: ott pedig emlékfoszlányokkal, ismerősökkel (például Nemes Nagy Ágnessel), „Mióta meghalt Ágnes, úgy érzem, mintha mindig róla írnék. Pedig nem így van. Azért érezhetem ezt, mert szüntelenül magamban hordom; őt meg a költészetét. A prózáját nem, valószínűleg túl sok…

Continue Reading

Egy mondat a hűtlenségről | A Mészöly-Polcz házaspár I.

Mészölyt olvasni igenis kihívás, de sokat segít, ha nem pusztán íróként, emberként is megkedveljük - ebbe a folyamatba pedig érdemes bevonnunk a feleségét. |  A kötet 2017-es megjelenésekor sokat cikkeztek Mészöly hűtlenségéről, mint egy új keletű bulvárhírről. Meg kell hagyni, hogy Mészöly Miklós és Polcz Alaine házassága a hűséget tekintve sajátos volt. Mindenekelőtt be kell látnunk: 837 oldalnyi levél csak úgy gyűlhet össze egy házasságban, ha a pár több időt tölt külön, mint együtt. Manapság talán nyitott házasságnak neveznénk ezt – melynek lehetőségeivel Mészöly többet élt, mint Alaine. Mészöly vérmérsékletével, természetével (és fizimiskájával) borzasztó nehéz lehetett a testileg erősen megkínzott, folyton betegeskedő (és emiatt folyton távol lévő!) Polcz Alaine-hez talpig hűségesnek lenni. Igenis fel akarom menteni – nem azért, mert amit tett, az elfogadható volt, hanem mert Polcz Alaine elfogadta…

Continue Reading

Ha csak egyetlen Mészöly-kötetet olvasol el | Jelentés öt egérről

„Nem szabad elfelejteniök maguknak irodalomtörténészeknek és egyáltalán az embereknek, hogy nekünk körülbelül húsz évig tartott a háború”- Nemes Nagy Ágnes A Jelenkor új Mészöly-kiadványain látszik, hogy nem muszájból lettek újra megjelentetve; a gondos válogatások arra törekednek, hogy az olvasó igazán megismerhesse az életművet és megérthesse a szerzőt és az írásait. Ezért nagyon fontos, hogy a Jelentés öt egérről nemcsak kiváló (és jól érthető, könnyen olvasható) novellákat tartalmaz, hanem egy hosszabb utószót, amit nemhogy átugrani nem szabad, de talán érdemes egyből azzal kezdeni. Az el nem mondható elmondásának művészete című Szolláth-írás nemcsak segít novelláról novellára mélyebben megérteni a kötetben található műveket, de hosszan ír arról is, micsoda kor-kuriózumot tarthat az olvasó a kezében. Ugyanis az, aki az ötvenes-hatvanas években háborúról írt volna, komoly akadályokba ütközött: ott volt a pszichológiai és a kettős…

Continue Reading

Szolláth Dávid Mészöly-monográfiája | avagy miért ne essünk neki magunktól életmű-olvasásoknak

Sokakat meglepett, micsoda fába vágtam a fejszémet a 2021-es évben. De a Mészöly-életmű tetemes részében való elmerülés nem bevehetetlen vár volt, hanem egy gyönyörű kaland. Viszont szinte egészen biztos vagyok benne, hogy túravezető nélkül eltévedtem volna. Sőt, pontosítsunk: Szolláth Dávid monográfiájának megjelenése nélkül el sem indultam volna.A tanulmány négy álltást jár körbe és igyekszik bebizonyítani:1. Mészöly nagyon eltérő műfajokban és formákban tudott egyaránt kiemelkedő műveket írni. 2. Mészöly korának egyik legeurópaibb írója volt.3. Mészöly nem csupán saját jogán, hanem pályatársaira gyakorolt hatása miatt is kitüntetett figyelmet igényel.4. A Thomka Beáta által jegyzett kiváló Mészöly-monográfia óta eltelt 25 év során sokat frissült az íróról való ismeretünk; időszerű volt az újabb áttekintés. Nekem is volt egy kiinduló kérdésem, aminek szerettem volna a végére járni a Mészöly-évemben: vajon miért nem tanítják Mészölyt a…

Continue Reading

Irodalmi lépegető | Márton László: Árnyas főutca

Már épp Mészöly Miklós Filmje következett volna az agendámban, de gondoltam, ahhoz fel kell kötnöm a gatyámat, ezért kivételesen előre olvastam el a műről szóló részeket Szolláth Dávid monográfiájában.Szolláth egy ponton elkezdi alaposan összehasonlítani a Film sajátos elbeszélőjét ’Árnyas főutca’ mesélőjével. E fejezet pedig úgy felkeltette az érdeklődésemet, hogy még a Film elé betuszakoltam Márton László 1999-es regényét – és teljesen levett a lábamról, ami a lapokról visszaköszönt.Sosem találkoztam még hasonlóval sem. (Persze, találkoztam volna, ha korábban olvasom a Film-et, és az, aki ezt megtette már, nem fog visszahőkölni a látottaktól.)A kötet felütése egy doboz kiborított fénykép, melyekhez lehetséges életutakat, történeteket gyártunk: „Ez a történet egy fényképgyűjteményt idéz fel. A szerző eredeti célkitűzése az volt, hogy a képzelet munkája révén életre keltse a fényképeken látható arcokat, egyszersmind az elbeszélői önkény…

Continue Reading

A legnagyszerűbb regény a nárcizmusról | Dobray Sarolta: Üvegfal

Sorra jelennek meg a bántalmazásról szóló könyvek, és bár a létezésüknek örvendek, ha nem muszáj, nem gyötröm magam velük, vagyis nem olvasok el mindent a piacon.A nárcisztikus kapcsolatokról szóló könyvekkel azért is állok hadilábon, mert egyrészt bosszant, mennyire divat lett dobálózni ezzel a szóval; másfelől a legnagyszerűbb könyvet már megírták a nárcizmusról. Éppen ez a címe: A legnagyszerűbb könyv a nárcizmusról. Az a Bánki György írta, aki az Üvegfalat is buzgón ajánlja; és akinek a szavára én vakon adok. Azért meglestem a könyv első mondatát. Hát, azután iparkodni kellett a kasszához, mert alig vártam, hogy kijussak a könyvesboltból és azonnal olvasni kezdhessem az Üvegfalat:"Léna a házasságuk kilencedik évében csalta meg először a férjét. De hogy meg fogja csalni, azt évekkel korábban eldöntötte már."A váltott szemszög egyszerűen briliáns, külön öröm, hogy bár Léna…

Continue Reading

Let’s talk about sex, bébi! | Standovár Júlia – Bede Zsuzsanna: A kék melleken túl

A szex vajon mi? A szex nagyon becsapós téma - látszólag a csapból is folyik, valójában azonban sosem a fontos dolgokról beszélünk, csak beszélünk róla (már aki). Amíg egy doboz gyümölcslevet is meztelen nővel adnak el, miért ne hihetnénk, hogy elértük a szabadság tetejét, hogy már mindent tudunk és mindenről merünk beszélni ebben a korban? De vajon tényleg így van ez?Akkor miért van annyi párkereső, tömérdek elbaltázott randi? Hol tart a gyerekek, fiatalok felvilágosítása? Honnan ered és hová gyűrűzik a Me-Too-téma? Miért van egyre több betű az LMBTQ+-ban?Bede Zsuzsanna (szexuálpszichológus) és Standovár Júlia (fotográfus) anya-lánya páros szinte minden kérdést feltesznek, ami a szexszel kapcsolatban felmerülhet – válaszokat nem adnak, beszélgetnek, és erre a beszélgetésre az olvasó is hivatalos. Kérdezz, kérdezz, kérdezz! "Kivel tudtál ezekről a témákról beszélgetni, kitől tudtál…

Continue Reading

Többgyermekes anyaként | Laurie Frankel: Mindig ez van

A "Másmilyen Anyák napja" sorozat leginkább a hiányállapotokra koncentrál, mégis a sokgyerekes anyákkal indul. A Mindig ez van főszereplője, a legtöbbször éjszakai ügyeletben dolgozó doktornő, Rosie – sok más mellett - már a regény első lapjain megtanított valamire: (kettőnél) többgyerekesnek lenni társadalmi szempontból olyan, mint gyermektelennek, csak pepitában. Ugyanolyan tenyérbemászó, tapintatlan kérdések kísérik, no meg rengeteg ítélet és prekoncepció. „Az emberek folyton azt mondogatták Rosie-nak: >>Micsoda maga, katolikus?<<, habár a mondat végén fel sem vitték a hangjukat, mint amikor tényleg kérdeznek valamit. Vagy így szóltak hozzá viccelődést színlelve: >>Tudja, számtalan módja van annak, hogy az ilyesmit megelőzzük.<< Vagy azt mondták: >>Inkább maga, mint én<<, amire semmi szükség nem volt, hiszen nyilvánvalóan ez volt az igazság, vagy csak azt kérdezték tőle: >>Mind a magáé?<< Mind az övé volt. Tavaly a szülői…

Continue Reading
Close Menu