Irodalmi lépegető | Márton László: Árnyas főutca

Már épp Mészöly Miklós Filmje következett volna az agendámban, de gondoltam, ahhoz fel kell kötnöm a gatyámat, ezért kivételesen előre olvastam el a műről szóló részeket Szolláth Dávid monográfiájában.Szolláth egy ponton elkezdi alaposan összehasonlítani a Film sajátos elbeszélőjét ’Árnyas főutca’ mesélőjével. E fejezet pedig úgy felkeltette az érdeklődésemet, hogy még a Film elé betuszakoltam Márton László 1999-es regényét – és teljesen levett a lábamról, ami a lapokról visszaköszönt.Sosem találkoztam még hasonlóval sem. (Persze, találkoztam volna, ha korábban olvasom a Film-et, és az, aki ezt megtette már, nem fog visszahőkölni a látottaktól.)A kötet felütése egy doboz kiborított fénykép, melyekhez lehetséges életutakat, történeteket gyártunk: „Ez a történet egy fényképgyűjteményt idéz fel. A szerző eredeti célkitűzése az volt, hogy a képzelet munkája révén életre keltse a fényképeken látható arcokat, egyszersmind az elbeszélői önkény…

Continue Reading

A legnagyszerűbb regény a nárcizmusról | Dobray Sarolta: Üvegfal

Sorra jelennek meg a bántalmazásról szóló könyvek, és bár a létezésüknek örvendek, ha nem muszáj, nem gyötröm magam velük, vagyis nem olvasok el mindent a piacon.A nárcisztikus kapcsolatokról szóló könyvekkel azért is állok hadilábon, mert egyrészt bosszant, mennyire divat lett dobálózni ezzel a szóval; másfelől a legnagyszerűbb könyvet már megírták a nárcizmusról. Éppen ez a címe: A legnagyszerűbb könyv a nárcizmusról. Az a Bánki György írta, aki az Üvegfalat is buzgón ajánlja; és akinek a szavára én vakon adok. Azért meglestem a könyv első mondatát. Hát, azután iparkodni kellett a kasszához, mert alig vártam, hogy kijussak a könyvesboltból és azonnal olvasni kezdhessem az Üvegfalat:"Léna a házasságuk kilencedik évében csalta meg először a férjét. De hogy meg fogja csalni, azt évekkel korábban eldöntötte már."A váltott szemszög egyszerűen briliáns, külön öröm, hogy bár Léna…

Continue Reading

Let’s talk about sex, bébi! | Standovár Júlia – Bede Zsuzsanna: A kék melleken túl

A szex vajon mi? A szex nagyon becsapós téma - látszólag a csapból is folyik, valójában azonban sosem a fontos dolgokról beszélünk, csak beszélünk róla (már aki). Amíg egy doboz gyümölcslevet is meztelen nővel adnak el, miért ne hihetnénk, hogy elértük a szabadság tetejét, hogy már mindent tudunk és mindenről merünk beszélni ebben a korban? De vajon tényleg így van ez?Akkor miért van annyi párkereső, tömérdek elbaltázott randi? Hol tart a gyerekek, fiatalok felvilágosítása? Honnan ered és hová gyűrűzik a Me-Too-téma? Miért van egyre több betű az LMBTQ+-ban?Bede Zsuzsanna (szexuálpszichológus) és Standovár Júlia (fotográfus) anya-lánya páros szinte minden kérdést feltesznek, ami a szexszel kapcsolatban felmerülhet – válaszokat nem adnak, beszélgetnek, és erre a beszélgetésre az olvasó is hivatalos. Kérdezz, kérdezz, kérdezz! "Kivel tudtál ezekről a témákról beszélgetni, kitől tudtál…

Continue Reading

Többgyermekes anyaként | Laurie Frankel: Mindig ez van

A "Másmilyen Anyák napja" sorozat leginkább a hiányállapotokra koncentrál, mégis a sokgyerekes anyákkal indul. A Mindig ez van főszereplője, a legtöbbször éjszakai ügyeletben dolgozó doktornő, Rosie – sok más mellett - már a regény első lapjain megtanított valamire: (kettőnél) többgyerekesnek lenni társadalmi szempontból olyan, mint gyermektelennek, csak pepitában. Ugyanolyan tenyérbemászó, tapintatlan kérdések kísérik, no meg rengeteg ítélet és prekoncepció. „Az emberek folyton azt mondogatták Rosie-nak: >>Micsoda maga, katolikus?<<, habár a mondat végén fel sem vitték a hangjukat, mint amikor tényleg kérdeznek valamit. Vagy így szóltak hozzá viccelődést színlelve: >>Tudja, számtalan módja van annak, hogy az ilyesmit megelőzzük.<< Vagy azt mondták: >>Inkább maga, mint én<<, amire semmi szükség nem volt, hiszen nyilvánvalóan ez volt az igazság, vagy csak azt kérdezték tőle: >>Mind a magáé?<< Mind az övé volt. Tavaly a szülői…

Continue Reading

Várni egy életen át | Szilasi László: Kései házasság

Óriási kockázatot vállal az az író, aki "csak" egy életet akar elmesélni, sallang- és akciómentesen. Elég cselekményt szolgáltat az idő múlása, elég konfliktust, hogy a főszereplő egy férfi meg egy nő. Azt hittem, nagy kergetőzés lesz ez a szerelem, elkerülések, félreértések sorozata, de nem - Ilma úgy áll ennek a regénynek a közepén, mint egy erős gyökeret növesztett, vastag törzsű fa; bölcs és mozdulatlan. Várunk. Az idő meg évről évre halad: embert küldünk a Holdra; itthon is lesz banán, csernobili katasztrófa … ezekre a grandiózus eseményekre mindig csak egy-egy mondatot szán a szerző, mégis metronómként szolgáltatják nekünk a ritmust, görgetik alattunk előre a súlyosan fogyó éveket.  "lma gyerekkorában úgy volt, hogy ha kivételesen banán érkezett a családba – az apját, családi kapcsolatai révén, néha beengedték a kommunisták dollárbolt jellegű…

Continue Reading

Szülői felügyelet ajánlott | Stájn Emma: Kőbölcső

      Mikor megláttam a könyv beharangozóját és a témát, amivel foglalkozik - nevelőszülőség - és hogy a szerző többszörösen érintett - mert maga is nevelőszülő, illetve szociális szakember, gyermekvédelmi bizottság vezetője - szívből reméltem, hogy ez a könyv riportkönyv lesz, és alaposan letörtem, mikor megtudtam, hogy regényt kell várnom.Ekkor, bár szinte a megjelenése napján megvettem, azt is eltökéltem magamban, hogy tuti, rosszul lesz megírva. (Tudom, én, meg az első kötetes szerzőinkbe vetett bizalom...!) Ezt a szkeptikus hozzáállást Stájn Emma 2 és fél oldal után mintegy kikérte magának "majd ő jól megmutatja nekem" - és jól megmutatta. Gyönyörűen gördülő, éppen élvezhetően kacifántos mondatok hömpölygő sorain át kaptam egy történetet, ami tudtam, hogy meg fog ölni, de megállíthatatlanul olvastam volna, mind a 160 oldalt egyetlen benntartott levegővel. Mire rájöttem, hogy…

Continue Reading

Álmodik a nyomor | Donatella Di Pietrantonio: A visszaadott lány

Egyre ritkább manapság, ebben az ingergazdag világban, hogy egy könyv, csak úgy csendesen, mindenféle marketing, előzetes híresztelés nélkül jelzi számunkra, hogy dolgunk van vele; amiről tudjuk, közünk van hozzájuk. Ilyen könyv volt számomra A visszaadott lány.Még csak a fülszöveg felét olvastam el, de már a kosaramban volt a kicsike."Egy kislány egy bőrönddel meg egy táskára való cipővel becsenget egy lakásba. Amikor kinyílik az ajtó, húga, Adriana áll előtte kócosan, és résnyire szűkült szemmel fürkészi - még sosem találkoztak. Így kezdődik ez a magával ragadó, szívbe markoló történet: egy kiskamasszal, aki egyik napról a másikra elveszít mindent - a kényelmes otthont, a legjobb barátnőit, a szülők feltétel nélküli szeretetét. Pontosabban azokét, akiket egészen addig a szüleinek hitt."Donatella Di Pietrantonio egyetlen mondat erejéig sem kímélt; úgy adta ránk ennek a kislánynak…

Continue Reading

Így ne írjunk keresztény könyvet! |Jeremy Camp: Még mindig hiszek

Nem akartam ízekre szedni ezt a könyvet, de látom, hogy útjára kelt a Blogturné könyvei között, és már így is gyülekeznek molyon a 4,5-5 csillagos, áradozó értékelések, úgyhogy most leírom, hogy ennél kártékonyabb regénnyel már rég nem találkoztam.Persze, tekinthetnénk rám úgy, mint egy kémre, aki így is, úgy is ellenségesen fog hozzáállni ehhez a kötethez. Minek jöttem ide, ha1) hitem legszebb napjain, Istenhez legeslegközelebb élve is úgy álltam a keresztény könnyűzenéhez, mint macska a fürdetéshez2) kb. ugyanezen szinten borzongok a papírra vetett, lefordított dalszövegektől,3) most nem éppen hitem legszebb, legerősebb napjait élem, és igencsak távol vagyok Istentől?Hát pont ezért szomjazom ezeket a történeteket! Meghalt a szerelmed/a kisbabád/valami gigantikus törés történt az életedben – és te mégis hiszel? Mondd el, hogyan! Mondd el, mert én csak hallom ezeket a történeteket,…

Continue Reading

Karanténon innen és túl | Tapolyai Emőke: Gondolatok elvitelre

Nagyjából életveszélyes vállalkozás szinte műfaj nélküli írásokat közreadni egy ennyire vékonyka kötetben, azzal az ígérettel, hogy ráadásul még tanácsokat is találunk majd odabent. Hogyan nem lesz megmondó könyv, hogyan nem lesz üres fecsegés, hogyan lesz egyetlen oldalnak könyvre elegendő tartalma? Hogyan nem változik "aranymondások" tárává ez a miniatűr kincsesbánya? Fogalmam sincs, csak azt tudom, hogy ez a kis kötet megugrik minden buktatót. Tapolyai Emőke legújabb könyve 45 rövid írást tartalmaz, ahogy az alcím is mutatja - nem csak karanténra, és terjedelme ellenére nem csak néhány napra. Bonbon könyv: mert hogy ajándék, és adható is ajándékba. És ami a legfontosabb, bárhogy kínálja magát, nem szabad egyszerre befalni az egészet, mert megfekszi a gyomrunkat! Ha azonban minden nap csipegetünk belőle, megédesíti a hétköznapokat. Szinte biztos vagyok benne, hogy a szerző nem az…

Continue Reading

hon és vágy | Tompa Andrea: Haza

„Lenni, otthon lenni természetes állapot: aki otthon van, nem gondol rá, hogy van valahol.”Grecsó KrisztiánHazafelé tartani, hazaérkezni, hazaszeretni, hazát cserélni...Honvágy, amit akkor is érzel, ha otthon vagy. Megérkezel (nem, igazából sosem érkezel meg) és már indulnál. Otthonról haza. Itthonról meg vissza. Ezekről mind szól Tompa Andrea Haza című regénye. Mestermű, tökéletlenségében is kortárs irodalmunk egyik legfontosabb darabja kell hogy legyen.A „haza” szófaji kaméleonsága miatt elsőre mindnyájunknak valami más kell bevillanjon a címet olvasván. Annyi mindent jelenthet a szívnek, mint a nyelvnek,Tompa Andrea pedig pontosan ezzel játszik több száz oldalon át. Így regényt is kapunk, meg nem is. Van valami történetünk, méghozzá halálosan súlyos történetünk, de nem ezen lesz a hangsúly. Az „emigrációból” hazatérő írót gyötri a feladat, hogy a harmincadik osztálytalálkozóra beszédet írjon. Ide, az osztálytalálkozóra tartunk vele, és útközben…

Continue Reading
Close Menu