június 2020 - 7 szoba

Gasztrorgazmusok | Bíró Zsófia: A boldog hentes felesége

Nem hiszem, hogy Bíró Zsófia bennfenteseknek írta volna A boldog hentes feleségét, mégis így sikerült. Mer' azér' ennek az olvasmánynak a teljes megértéséhez nem árt, ha van bennünk legalább fogyasztói szintű gasztrobuzgalom és némi tirpákvér. Inzulinrezisztenseknek és vegántörekvőknek pedig egyenesen ellenjavallott. Nekem ebben annyi de annyi volt az ismerős - a cirkalmasan hömpölygő, hajszál híján nem túl írt mondatokban is családtagra ismertem; meg persze a kis magyar valóságos disznóvágásokban, meg az etetéssel szeretésben, és a szó szerinti ízőrületben is.És én otthon voltam, és gyerek voltam, és arra gondoltam, hogy ami számomra most még ennyire zsigerien érthető, abból az én (elbudaisodott) gyermekem egy árva kukkot nem fog érteni és érezni, ami valahol szomorú, valahol meg az egész annyira gáz is egyben, hogy talán jobb is, ha vélünk hal. „Mert, ha nem tudnák,…

Legyél jófej egész évben🌈 | A legtöbbet adó LMBTQ olvasmányaim

A (külföldi) szórakoztató irodalom gyakran mutat be azonos nemű párokat,én a Pride Hónap apropóján a szépirodalmi olvasmányaim közül csemegéztem - hátha valamelyik történeten keresztül annak is kedve támad adni egy esélyt, aki eddig nem tette volna. ÚTMUTATÓ Elöljáróban felmerülhet a kérdés: hogyan olvassunk LMBTQ-regényeket?Ez egyszerű! Ahogyan unikornisos fantasyt, bolygómegmentős sci-fit, vagy heteró párok románcát. Moskát Anita, író, a napokban elgondolkodtató insta-posztban hívta fel a figyelmet valami igazán fontosra ezzel kapcsolatban: Anita könyvajánlóját és megszívlelendő gondolatait a képre kattintva olvashatjátok.“Ha annak sincs célja, hogy heteró kapcsolat szerepel egy történetben, miért kellene céllal ábrázolni egy meleg szerelmet? Ha célt várunk el ezektől a szálaktól, akarva-akaratlanul is a heteró szereplőket állítjuk be "alapnak", és bármi más identitásnak vagy orientációnak csak a művészi cél érdekében adunk zöld utat. És nem hiszem, hogy magyaráznom kell, ez…

Anyákat az irodalomba! | Linda Boström Knausgård: Isten hozott Amerikában!

Érdekes, hogy az irodalom tele van apákkal, de nagyítóval kell keresni az erős anya karaktereket és anya-lánya kapcsolatokat. Az, amit az "Isten hozott Amerikában" megmutat, szinte teljesen hiánycikk az irodalomban. Pedig égető szükségünk lenne a palettán húsvér, egyedi, színes, gondolkodó, komoly, kemény nőkre;valamint az anya-lánya kapcsolatok bonyolultságának ilyen ezerrétű mélységben való ábrázolására.Isten hozott, Linda Boström Knausgård! Jó, hogy jöttél! ha a csend beszélni tudna Viszonylag korán megtanultam beszélni – és többé sosem hagytam abba. Szeretem a csendet, de azért legjobban mégiscsak beszélgetni szeretek, és ami a legrosszabb, hogy képtelen vagyok mit kezdeni a visszahúzódó, hallgatag emberekkel. Leginkább a csendes gyerekekkel nem tudok zöld ágra vergődni. Márpedig az "Isten hozott Amerikában" mesélője egy 11 éves kislány, Ellen, aki… nos, egyszerűen nem beszél. Magyarán minden az ellen szólt, hogy megszeressem, olvasás közben mégis ezerszer magamhoz öleltem…

Mi fán terem a borítótervező? | Interjú Féder Mártával

Aki az elmúlt években látott Libri-sikerlistát, annak szinte biztosan nem kell bemutatnom Féder Márta munkásságágát. Ha az alkotásairól van szó, a "Ne ítélj meg könyvet borító alapján!" mondást kénytelenek vagyunk sutba dobni: borító alapján ítélünk és ellenállhatatlanul vásárolunk is. A Libri Kiadói Csoport grafikusa képek helyett ezúttal szavakkal mesélt nekünk magáról és borítótervezői mivoltjáról. Milyen volt a kis Féder Márta? Rajztehetség, művészlélek, könyvmoly…? Honnan indultál? Már gyerekkoromban is nagyon vizuális típus voltam, szerettem rajzolni, festeni, alkotni és a képekben gyönyörködni. Erősen kötődtem a mesekönyvekhez is, sokat forgattam a szépen illusztrált köteteket. Nagy kedvencem volt a Bozena Truchanowska-féle Hamupipőke vagy Lev Tolsztoj meséi Alojz Klimo rajzaival. Alojz Klimo rajzaBozena Truchanowska-féle Hamupipőke Az irodalom és a könyvek szeretete azóta is tart, nekem felnőttként is nagyon fontos szempont maradt, hogy egy könyv tárgyként milyen hatással van…

Túszjátszma | Jodi Picoult: Életszikra

"Arra jutottam, hogy nem az a kérdés, egyetértek-e valakivel, hanem az, hogyan viselkedem azzal, akivel homlokegyenest ellentétesen gondolkodom." - Philip Yancey “Zaklatott férfi ront be Mississippi állam abortuszklinikájára. Lövöldözni kezd, majd túszul ejti a túlélőket. Hugh McElroy túsztárgyaló a helyszínre siet. A telefonjára érkező üzenetekből jön rá, hogy tizenöt éves lánya, Wren is a klinikán tartózkodik.”És nem a klinikán zajlott az egyetlen túszjátszma: Jodi Picoult citerázott az idegeimmel, és az utolsó pillanatig fogalmam sem volt arról, lesznek-e túlélők. Biztos voltam benne, hogy egyszer eljön a nap, mikor Jodi Picoult-t fogok olvasni. Már csak egy általam is fogyasztható történetre volt szükségem. Végül a 2018-as Életszikrára esett a választásom, ami megjelenése óta pihent a polcomon. Az olvasás erősen emlékeztetett azokra az időkre, mikor hagytam, hogy a Grace klinika című tévésorozat emberi roncsot csináljon…

7 nap, amely megosztja a világot – A világ kezdete Mózes első könyve és a tudomány szerint | John C. Lennox

Teremtésügyben sosem voltam az a fajta, aki keresztkérdésekkel rángatja az Atya képzeletbeli ruhájának szélét. Magától értetődő volt számomra, hogy ami a Bibliában van, az úgy van. Teremtéstörténet? Sima ügy: Isten azt mondta, legyen, és lett. Ezen mi boncolgatnivaló van…? Aztán szerencsésen elmúltam hat és huszonhatéves is, és ha világegyetemé továbbra sem, az emberi agy és szív dolgai annál inkább érdekelni kezdtek, így találkoztam az "evolúciós pszichológia" fogalmával. Na de mihez kezd a hívő ember az evolúcióval? „…nem lenne bölcs dolog a részünkről, ha maradiságból vagy félelemből vezérelve figyelmen kívül hagynánk a tudományt, és antiintellektualista képet közvetítenénk a kereszténységről a világ felé. A keresztényeknek nem kell félniük a valódi tudománytól. Számos keresztény járult és járul hozzá jelenleg is kiváló teljesítménnyel a tudományos eredményekhez.” Egy közülük John C. Lennox, az Oxfordi…

Mi fán terem a korrektor? | Interjú Losoncz-Kelemen Emesével

Losoncz-Kelemen Emese– internetes nevéhez hűen – igazi Könyvszédelgő: jelenleg az Agapé Kiadó szerkesztője; a Forum Könyvkiadó munkatársa és a Magvető kézirat-előkészítője illetve korrektora. Szinte minden könyvkészítéssel kapcsolatos háttérmunkába belekóstolt már. A blog új sorozatának első részében korrektori minőségében kérdezgettem őt. Pajzer Csaba fotója a 2019-es Ünnepi KönyvhétenA bemutatkozásod instagramon így fest: „A kortárs magyar irodalom szerelmese, egy könyvkészítő mindenes, akinek az olvasás nemcsak a szenvedélye, hanem a munkája is.”Mióta tart ez a szerelem? A könyvek szerelme úgy igazán gimnázium óta. Olvastam előtte is, engem nem borzasztottak el a kötelezők sem, de édesapám ajánlatai csak még közelebb hozták hozzám az olvasást. Aztán gimiben jött egy csomó új inger, jól felszerelt könyvtár, csodálatos könyvtárosok és tanárok, akik egyszerre megnyitották előttem a világot. Sőt, világokat! Szerettem elmerülni történetekben, más világokban, korszakokban, megélni olyan életeket, amiket szerencsére…