Őszinte vallomás a függőségeimről | Adam Alter: Ellenállhatatlan

Már előre féltem ettől.Nem attól, hogy leszoktatom magam a közösségi médiáról,mert arra minden porcikámmal vágytam - olyannyira, hogy hosszas mérlegelés után még az imádott munkámról is lemondtam.Kvázi új életet kezdek az ügy érdekében. Azaz hogy visszaszerzem a régit.De hogy jövök majd ahhoz, hogy netes felületen írok erről, aztán a blogbejegyzést megosztom Facebookon és Instagramon? Mégis mekkora hipokratának tartanak majd az emberek?Egészen addig foglalkoztatott ez a gondolat, míg egy hétvégi elvonuláson - én Badacsonytomajon, a telefonom Budapesten - olvasni nem kezdtem Adam Alter Ellenállhatatlan című könyvét, mely egy 2010-es történettel indít, ahol Steve Jobs bemutatja az ipadet, mint minden idők legkényelmesebb, legfantasztikusabb készülékét. "Úgy vélte, mindenkinek kell hogy legyen egy ipadje. De a saját gyermekeinek nem engedte meg, hogy használják." "Úgy tűnik tehát, hogy a techtermékek előállítói a kábítószer kereskedelem alapszabályát…

Continue Reading

Tökéletes! Tökéletes? | Thomas S. Greenspon: Amikor a jó nem elég jó – A maximalizmus igazi arca

Nem akarom elhinni, hogy egy 9-13 éves korosztálynak írt és illusztrált könyvecske kb. megmenti az életem! :) Pont erre a hihetetlenül kedves és maximálisan megértő hangra volt szükségem. Ugyanis ha nem vagy maximalista, elképzelhetetlen és felfoghatatlan számodra, mi zajlik le bennünk odabent. Hogy mennyire dühítő, mikor nevetve tanácsolnak olyan magától értetődő dolgokat, amiket zsigerileg képtelen vagy megtenni, elfogadni. "Sokaknak nem okoz problémát, hogy nem tökéletesek. Azt mondják: >>Sebaj, majd legközelebb megpróbálom jobban csinálni.<< De a maximalistáknak nehezen megy ez a „sebaj”-dolog. Ők úgy gondolják, hogy ha hibáznak, az azt jelenti, hogy valami nincs rendben velük. Attól félnek, hogy emiatt mások nem fogják őket szeretni vagy elfogadni. Ezért félnek még a gondolattól is, hogy nem elég tökéletesek. Hiszen mindannyian arra vágyunk, hogy szeressenek és elfogadjanak minket.Thomas S. Greenspon rengeteg hétköznapi, világosan szemléltető történeten…

Continue Reading

Akinek nem megy, az tanítja? | Alice Miller és Martin Miller tragédiája

Mi történik, ha egy köztiszteletben álló gyermekkor-kutató terapeutáról kiderül, rá is igaz a mondás: “Akinek nem megy, az tanítja?” Márpedig Martin Miller “A tehetséges gyermek igazi drámája” című könyve alapján Alice Millernek nagyon nem ment. Menjünk utána együtt az okoknak - én pedig elárulom, képes leszek-e folytatni az Alice Miller-életmű olvasását. Koktélcseresznye a hab tetején, hogy ezt az őrült kettősséget színre vitte a Láthatáron csoport. A brutális színdarabot is ajánlom.  ALICE MILLER: A tehetséges gyermek drámája és az igazi én felkutatásaAlice Miller A tehetséges gyermek drámája és az igazi én felkutatása című könyvében nem teketóriázik. Nincs szelíden hangoló előszó - azonnal a dolgok kellős közepébe vágunk.Ó, és ne tévesszen meg minket a kötet mérete! Az első oldal után kiderül, hogy ha 100-200 oldallal hosszabb lenne, azt valószínűleg nem tudnánk elviselni. Alice…

Continue Reading

Mi történik a happy end után? | Mihalec Gábor: Pár-percek – Heti gondolatok a növekedéshez

A főhős még elcsípi a reptéren élete szerelmét, kirángatja a becsekkolók sorából, elmondja neki, hogy szereti, majd forró csókban forrnak össze. Ásó, kapa, nagyharang, vége.Vége? És mi jön a happy end után? “Karácsonykor könnyű szeretni, de mi van azokkal a sokszáz hétfő reggelekkel?” - írja Parti Nagy Lajos. És jön ez a pici könyvecske, óriási tartalommal: 52 hétfőből csinál ünnepnapot, “könnyű szeretést”. Ugyanis a Pár-percek minden hétre muníciót ad a pároknak a szürke hétköznapok megtörésére. Nem kell méregdrága nyaralásra költenetek, bungee jumpingolnotok vagy közös tetkót varratni magatokra (persze csináljátok csak, ha mindkettőtöket ez tesz boldoggá!). Ez a könyv egy elfeledett művészetet tanít újra: beszélgetni fogtok. Időt szánva rá, egymásra figyelve, olykor mélyre menve, sohasem a felszínt kapargatva. Tudniillik a boldog párok és a friss házasok sem dőlhetnek hátra.Valamiért nagyon komoly előítéletekkel, magas lovon…

Continue Reading

Pallérozzuk az akaraterőnket! | Brian Wansink: Evés ész nélkül – Miért eszünk többet, mint hisszük?

Már viszonylag a könyv elején kiderül, hogy Brian Wansink maga is haspók, ami nekem nagyon sokat segített. Mert bár minden tiszteletem a zöldséget turmixoló, kockahasú nőké, valahogy érzem, hogy sosem tartozom majd közéjük. Enni is, főzni is imádok. Szeretem a magyaros konyhát és ha jobban belegondolok, szinte biztos, hogy szénhidrátfüggő is vagyok. (Nem büszkélkedem, rajta vagyok a változtatáson.) “A gyomrunk nem tud számolni.Nem vezet nyilvántartást arról, hány kanál zabpelyhet reggeliztünk, hány deci túlárazott frappucinót ittunk a munkába menet, mennyi hasábburgonyát kaptunk be az ebéd első másfél percében. Nem tudja kiszámolni, hány kalória van a poharas jégkrémben, amit hazaérkezésünk után a hűtő előtt állva fogyasztottunk el.A gyomrunk rossz matekos, ráadásul a figyelmünk és a memóriánk sincs a segítségünkre. Nem jegyezzük meg, hány darab cukorkát kaptunk be a munkahelyünkön a közös tálból, és…

Continue Reading

Néha csigalassan olvasok 🐌 | Irvin D. Yalom: Minden nappal közelebb

Hiszem, hogy Irvin D. Yalom pszichiátert keveseknek kell bemutatni. 13 magyarra fordított művén keresztül hozza közelebb az emberekhez a pszichoterápiát. Évtizedek tapasztalatából merít – van, hogy tovább gondol valós eseményeket, van, hogy egyetlen páciens szikra egy egész regényhez. Végtelenül érdekes témák, jó humorú, nagy tudású, jó tollú ember – és mégis… Az évek múlásával, az elolvasott könyvei növekvő száma mellett sem jövök rá, mi az, ami minden alkalommal hiányzik nekem belőle. Legelső prózai műve a Minden nappal közelebb – Egy kétszer elmesélt terápia érdekes felütésnek tűnik: adva van egy fiatal, önbizalomhiányos, előző orvosai szerint skizoid személyiségzavarral rendelkező nő, Ginny, akit Yalom úgy fogad praxisába, hogy pénz helyett írásokat kér tőle: üléseik személyes reflexióit.  Ezeket Yalom doktor is megírja, és bizonyos időközönként kicserélik őket.Azt hihetnénk, hogy ez egy nagyon izgalmas helyzet, és hogy…

Continue Reading

Irodalomterapeuták keddje ♡ | Matuska Mircsi

Hogyan találtál rá az irodalomterápiára?Kilógok a sorból, mert nem biblioterapeuta vagyok, hanem coach, aki lelkes könyvmoly is. Már régóta érett bennem valami olyan fejlesztő, önismereti dolog, ami az olvasásra épül, és egyszercsak kigyulladt a fejem fölött a lámpácska, és létrejöttek az önismeret történetekkel workshopok, amik történeteket ötvöznek a coachinggal. Nem is feltétlenül a szövegeket használom, hanem a történetek bizonyos aspektusait kicsit továbbgondolva, keretként, amik segítik a csoportkohéziót, valami már ismerthez nyúlnak és egyfajta biztos támpontot adnak, amiből ki tudunk indulni.Hogyan lettél (biblio)terapeuta?Lelkigondozó szakra készültem, ami nem indult, így belevágtam a coachingba (annak ellenére, hogy azt se tudtam, mi az). Aztán annyira megszerettem ezt a módszert, vagy inkább nevezzük szemléletnek – hogy nem kell tanácsot adnom, nem kell rávezetnem senkit semmire, nem kell jobban tudnom nála, hogy mi a megoldás.…

Continue Reading

“Apa, mikor jössz?” | Rob Parsons: Hatvanperces apa

Szoktunk azzal a hangzatos könyvajánlóval élni, hogy „ha csak egy könyvet olvasol el idén”… én kicsit most feljebb tolom a lécet, és azt mondom: ha apaként csak egyetlen könyvet olvasol el az életben, akkor ezt.Az időt semmiképp sem fogja rabolni. A „hatvanperces apukáknak” létrehozott könyv ugyanis annyira rövid fejezetekből áll, hogy elolvasásukhoz egy perc is elég, de mind a tartalom, mind a fejezetek végén található praktikus tanácsok egy életen át elkísérhetnek minket.  „Minden fejezet végén úgynevezett „Hatvan másodperces oldal” foglalja össze az addig elmondottakat. A könyvben található egyetlen „Egy másodperces oldal”. Ha valaki túl elfoglaltnak érzi magát ahhoz, hogy ennél többet elolvasson, csak fusson végig ezen az egyetlen oldalon. Akinek az „Egy másodperces oldal” elolvasása is gondot jelent, sokkal nagyobb bajban van, mint gondolná!” A szerző sokáig sikeres ügyvédként…

Continue Reading

Irodalomterapeuták keddje ♡ | Rudolf Panka

Hogyan találtál rá az irodalomterápiára?Körülbelül nyolc éve olvashattam egy cikket netes böngészés közben, ami egy számomra teljesen új és csodásnak tűnő dologról szólt… egy olyan tevékenységről, ami ötvözte azt a két dolgot, ami engem a legjobban érdekelt és érdekel azóta is: az emberi lélekkel való foglalkozást és a szövegeket, irodalmat. Ez volt az irodalomterápia, amibe első pillanatban beleszerettem. Mielőtt belevágtam a képzésbe, több irodalomterápiás foglalkozáson is részt vettem, több csoportvezetőnél, és már akkor láttam, milyen sokszínű terület ez, és mennyiféleképpen lehet megközelíteni.Hogyan lettél (biblio)terapeuta?Küzdelmes kapcsolat ez, többször szerettem volna elkezdeni a képzést, de valami mindig közbejött – például éppen megszűnt a szak a Pázmányon, amikor beiratkoztam volna, és hasonló apróságok. Végül 2016-ban úgy láttam, hogy nem áll előttem akadály, és úgy éreztem, nincs mire várni tovább, ha én ezt…

Continue Reading

Irodalomterapeuták keddje ♡ | Jakobovits Kitti

Hogyan találtál rá az irodalomterápiára? Legelőször, azt hiszem, ki akartam találni az irodalomterápiát. Nagyon erősen hajtott a vágy, hogy valahogy össze kéne hozni a pszichológiát és az irodalmat, és nem létezik, hogy ezt még senki nem próbálta meg módszerré alakítani… A szakmában, meg amúgy az interneten is, még mindig nagyon keveset hallani róla, amit anno találtam, az is nagyrészt külföldi szakirodalom volt. Az a kevés információ, amit az itthoni helyzetről találtam, igen hamar a Pécsi Egyetemre vezetett, így elég egyértelmű volt, hogy merre induljak. Hogyan lettél (biblio)terapeuta?Ez az egész mozgolódásom a pszichológia alapképzés végén csúcsosodott, így ahogy leadtam a szakdolgozatomat, mentem is beadni a jelentkezést a mesterképzés mellett a PTE szakirányú továbbképzésére. Akkor még úgy tudtam, hogy Pécsett lesz a képzés, így berendezkedtem a tudatra, hogy a következő két évben havi…

Continue Reading
  • 1
  • 2
Close Menu