Osztom az Észt | Az Észt Intézet Breviárium-sorozata

Mindig mondtam, hogy könyves környezetben dolgozni valóban édeni … csak az almafához vagy kötözve, folyamatos kísértésben!A szokásos hétfő reggeli könyvtári program (visszahozott könyvek polcra rakosgatása) közben láttam meg Maarja Kangro Breviárium kötetét, és kiderült, hogy egy kiadói sorozat egyik darabját tartom a kezemben – naná, hogy akkor már összeszedtem a társait is!Ezekkel a zsebkönyvekkel (is) töltöttem január első két hetét.Az Észt Intézet valamint a Pluralica Kiadó gondozásában megjelent Breviárium-sorozat 2011 óta mutat be észt szerzőket miniantológiák novelláin és egy-egy interjún keresztül. Mikor belevágtam ebbe a kalandba, arra számítottam, hogy az észt irodalom valami egészen más, mint a miénk, mert más az észjárás, más a megközelítés, más a hőmérséklet, más a táj, más a közélet, más a történelem, mások az emberek – szóval mások az írók és másmilyen az irodalom is.Összességben…

Continue Reading

Életed énekórája! |Tarr Ferenc: Harmónia, a zenék birodalma

Ha egy  végtelenül gonosz varázslat arra kényszerítene, válasszak a zene és az olvasás, a könyvek és a dalok közt, gondolkodás nélkül a zene mellett tenném le a voksomat.Éppen ezért óriási ajándék, mikor nem kell választanom. Nem tudok nagyobb gyönyörűséget elképzelni egy gyerekkönyvnél, ami telis-tele van zenével! Nem, nem gyerekdalokról, ringatókról, altatókról van szó. Ez a könyv A Zenéről szól.Tarr Ferenc jött, mesélt - és felrobbantotta a szívemet.A Harmónia, a zenék birodalmába olyan szédítő mennyiségű munkát pakoltak, hogy azt sem tudom, hol kezdjem a bemutatását, anélkül, hogy lelőném a poént vagy túl sokat árulnék el.Ebben a csodálatos könyvben minden szóra figyelni kell - sokuk éppen ezért nagy, vastagon szedett betűvel lett írva, hogy tudjuk, dolgunk van velük, és elolvashatjuk a színes margó rövid, érthető szómagyarázatait. Érdemes oldalra lesni, mert nemcsak…

Continue Reading

Irodalmi lépegető | Márton László: Árnyas főutca

Már épp Mészöly Miklós Filmje következett volna az agendámban, de gondoltam, ahhoz fel kell kötnöm a gatyámat, ezért kivételesen előre olvastam el a műről szóló részeket Szolláth Dávid monográfiájában.Szolláth egy ponton elkezdi alaposan összehasonlítani a Film sajátos elbeszélőjét ’Árnyas főutca’ mesélőjével. E fejezet pedig úgy felkeltette az érdeklődésemet, hogy még a Film elé betuszakoltam Márton László 1999-es regényét – és teljesen levett a lábamról, ami a lapokról visszaköszönt.Sosem találkoztam még hasonlóval sem. (Persze, találkoztam volna, ha korábban olvasom a Film-et, és az, aki ezt megtette már, nem fog visszahőkölni a látottaktól.)A kötet felütése egy doboz kiborított fénykép, melyekhez lehetséges életutakat, történeteket gyártunk: „Ez a történet egy fényképgyűjteményt idéz fel. A szerző eredeti célkitűzése az volt, hogy a képzelet munkája révén életre keltse a fényképeken látható arcokat, egyszersmind az elbeszélői önkény…

Continue Reading

Let’s talk about sex, bébi! | Standovár Júlia – Bede Zsuzsanna: A kék melleken túl

A szex vajon mi? A szex nagyon becsapós téma - látszólag a csapból is folyik, valójában azonban sosem a fontos dolgokról beszélünk, csak beszélünk róla (már aki). Amíg egy doboz gyümölcslevet is meztelen nővel adnak el, miért ne hihetnénk, hogy elértük a szabadság tetejét, hogy már mindent tudunk és mindenről merünk beszélni ebben a korban? De vajon tényleg így van ez?Akkor miért van annyi párkereső, tömérdek elbaltázott randi? Hol tart a gyerekek, fiatalok felvilágosítása? Honnan ered és hová gyűrűzik a Me-Too-téma? Miért van egyre több betű az LMBTQ+-ban?Bede Zsuzsanna (szexuálpszichológus) és Standovár Júlia (fotográfus) anya-lánya páros szinte minden kérdést feltesznek, ami a szexszel kapcsolatban felmerülhet – válaszokat nem adnak, beszélgetnek, és erre a beszélgetésre az olvasó is hivatalos. Kérdezz, kérdezz, kérdezz! "Kivel tudtál ezekről a témákról beszélgetni, kitől tudtál…

Continue Reading

Várni egy életen át | Szilasi László: Kései házasság

Óriási kockázatot vállal az az író, aki "csak" egy életet akar elmesélni, sallang- és akciómentesen. Elég cselekményt szolgáltat az idő múlása, elég konfliktust, hogy a főszereplő egy férfi meg egy nő. Azt hittem, nagy kergetőzés lesz ez a szerelem, elkerülések, félreértések sorozata, de nem - Ilma úgy áll ennek a regénynek a közepén, mint egy erős gyökeret növesztett, vastag törzsű fa; bölcs és mozdulatlan. Várunk. Az idő meg évről évre halad: embert küldünk a Holdra; itthon is lesz banán, csernobili katasztrófa … ezekre a grandiózus eseményekre mindig csak egy-egy mondatot szán a szerző, mégis metronómként szolgáltatják nekünk a ritmust, görgetik alattunk előre a súlyosan fogyó éveket.  "lma gyerekkorában úgy volt, hogy ha kivételesen banán érkezett a családba – az apját, családi kapcsolatai révén, néha beengedték a kommunisták dollárbolt jellegű…

Continue Reading

Álmodik a nyomor | Donatella Di Pietrantonio: A visszaadott lány

Egyre ritkább manapság, ebben az ingergazdag világban, hogy egy könyv, csak úgy csendesen, mindenféle marketing, előzetes híresztelés nélkül jelzi számunkra, hogy dolgunk van vele; amiről tudjuk, közünk van hozzájuk. Ilyen könyv volt számomra A visszaadott lány.Még csak a fülszöveg felét olvastam el, de már a kosaramban volt a kicsike."Egy kislány egy bőrönddel meg egy táskára való cipővel becsenget egy lakásba. Amikor kinyílik az ajtó, húga, Adriana áll előtte kócosan, és résnyire szűkült szemmel fürkészi - még sosem találkoztak. Így kezdődik ez a magával ragadó, szívbe markoló történet: egy kiskamasszal, aki egyik napról a másikra elveszít mindent - a kényelmes otthont, a legjobb barátnőit, a szülők feltétel nélküli szeretetét. Pontosabban azokét, akiket egészen addig a szüleinek hitt."Donatella Di Pietrantonio egyetlen mondat erejéig sem kímélt; úgy adta ránk ennek a kislánynak…

Continue Reading

Anyákat az irodalomba! | Linda Boström Knausgård: Isten hozott Amerikában!

Érdekes, hogy az irodalom tele van apákkal, de nagyítóval kell keresni az erős anya karaktereket és anya-lánya kapcsolatokat. Az, amit az "Isten hozott Amerikában" megmutat, szinte teljesen hiánycikk az irodalomban. Pedig égető szükségünk lenne a palettán húsvér, egyedi, színes, gondolkodó, komoly, kemény nőkre;valamint az anya-lánya kapcsolatok bonyolultságának ilyen ezerrétű mélységben való ábrázolására.Isten hozott, Linda Boström Knausgård! Jó, hogy jöttél!  ha a csend beszélni tudna Viszonylag korán megtanultam beszélni – és többé sosem hagytam abba. Szeretem a csendet, de azért legjobban mégiscsak beszélgetni szeretek, és ami a legrosszabb, hogy képtelen vagyok mit kezdeni a visszahúzódó, hallgatag emberekkel. Leginkább a csendes gyerekekkel nem tudok zöld ágra vergődni. Márpedig az "Isten hozott Amerikában" mesélője egy 11 éves kislány, Ellen, aki… nos, egyszerűen nem beszél. Magyarán minden az ellen szólt, hogy megszeressem, olvasás közben mégis ezerszer magamhoz öleltem…

Continue Reading

A druszám meg én | Karafiáth Orsolya: Amikor a mama lelegelte a papa haját – Történetek felnövéshez

Vannak szerzők, akikkel érzem, hogy dolgom van, de a kapcsolatunk nehezen indul, akár évek is beletelnek, mire végre megtalálom azt a könyvet, amit nekem írtak. Így erőltettem annak idején Jókait, később Háy Jánost, és Karafiáth Orsolyát is. És most végre megjöttünk. Ez a rémisztő című, furcsa borítójú, csáléra tördelt könyv lett az enyém.(Az említett tördelés egyébként Koronczi Endre képzőművész megfontolt munkája, ami az írónő tetszését is elnyerte, így hát ki vagyok én, hogy tengeri betegségre hivatkozva lehúzzam!) a kezdet előtt Egy reggeli buszon ringatózás közben talált meg ez az interjú, és mire beértem a munkahelyemre, már benne is volt a virtuális kosaramban az "Amikor a mama lelegelte a papa haját".  Reviczky Zsolt fotója Az írások egy részével már találkozhattak azok, akik követik az írónő Facebook oldalát, ahol 2018-ban 365 napon át megosztott egy-egy…

Continue Reading

Férfiajándék – fotós lelkűeknek | Bartis Attila: Az eltűnt idő nyoma

           Talán nem vagyok egyedül azzal, hogy október végén már karácsonyi ajándékokon gondolkodom, a férfiak pedig komoly fejtörést tudnak okozni. Ezt a könyvet jó szívvel ajánlom olyanoknak, akik szeretnek a kamera túlsó oldalán állni. Szerkezete miatt pedig nem csak könyvmolyoknak, irodalomkedvelőknek lehet jó ajándék - apránként fogyasztva, pár hónap alatt végére érve egy kevésbé rutinos olvasó számára is értékes olvasmány lehet. Nem csak gondolkodnivalót, beszédtémát is nyújt. Tökéletesen teljesíti az irodalom örök küldetését: tanít és gyönyörködtet. Általában száraz adat, ha megosztjuk, hol és mikor született egy író. De amikor a fülszövegen azt látjuk, "Bartis Attila 1968-ban született Marosvásárhelyen, 1984 Budapesten, néhány éve pedig részben Jáván, Yogyakartában él." akkor nagyjából tudjuk is, hogy mire készüljünk. Olvasás közben végtelen kíváncsiságot éreztem: ki ez a férfi, mit tud még? Ki ez…

Continue Reading

Mentőakció | Vágy és végzet

Már akkor sem értettem, hol csúszott el ennek a könyvnek a marketingje, mikor 2 évvel ezelőtt lecsaptam rá. Gyönyörű borító, hívogató cím, baromi érdekes történet. Miért nem veszik az emberek, mint a cukrot; miért nem látom folyton szembejönni az instán; és miért csak maroknyi ember olvasta a moly.hu-n?Ezekre azóta sincs válaszom.  A Vágy és végzet tömör 460 oldalával zsibbasztóan hosszúnak tűnhet, míg ki nem derül, hogy ebben a dundi könyvben gyakorlatilag két regényt is elrejtettek. Egy elsöprő szerelem története, amiben semmi sem úgy van, ahogy a szereplői gondolják. Az örökké hiú, és szószerint mindenki szeretetére vágyó, meg nem értett és be nem futott művész (íróbőrbe bújt színész), Lotto és a boszorkányos észjárású, számomra imádnivaló Mathilde vadromantikus kapcsolata. "Ha összefűznénk a bulikat, amelyeken Lotto és Mathilde részt vett, a házasságuk kicsinyített verzióját…

Continue Reading
Close Menu