Rengeteg meddőségről szóló könyv található a piacon, melyek azt ígérik, a terméketlenségtől egészen a hőn áhított kisbabádig kísérnek.
Az út általában körülbelül így fest:
Válts nyers vegán életmódra;
szeretkezz – a naptár erre kijelölt napjain – meghatározott pózban, odaadással a kedveseddel;
a légyott után 30 percet tölts izzadó lótusz pózban, és közben persze az ég áldjon meg, ne görcsölj rá!
Hiszen mindenki tudja, hogy ez a kulcs, el kell engedni!
Ha mindezt megtetted – bumm, már meg is fogant szerelmetek gyümölcse. Szívesen!
Rendkívül károsnak tartom ezeket a “módszertani” tippeket,
mert ha mégsem akarnak működni, csak még inkább ostorozza magát az ember: “Mi a baj velem, miért nem vagyok normális? Másnak miért sikerül fele ennyi erőfeszítéssel, vagy épp különösebb törekvés nélkül?”
Ha módomban állna, megtiltanám, hogy meddő párok ilyen könyveket bújjanak.
Helyette olyat ajánlanék, ami a lélekre, a megértésre és megértetésre koncentrál.
Amit ha olvasol, csak ilyen gondolatok merülnek fel benned: “Én is pontosan ezen megyek keresztül.” és “Nem baj, hogy még csak itt tartok a feldolgozásban.”
Ördög Nóra: Pozitív – Tudom, hogy egyszer anya leszek című vaskos kötete ilyen.
a kezdet előtt
“A baráti körben is kezdett egyre gyakrabban körözni a gólya, de erre is csak azt tudom mondani, hogy nem én voltam az a lány, aki helyből elolvad minden kisbabától, aki az útjába kerül. Akkor még nem.
Arra viszont tisztán emlékszem, hogy még ha nem is voltam egy született anyatípus, az ellenkezőjébe viszont már akkor is belehaltam volna.”
Hát így indul Ördög Nóra sokak által ismert története, és így folytatódik:
„Egy éven át tartó reménytelen próbálkozássorozat után szembesültünk a ténnyel, hogy az orvosok szerint meddő pár vagyunk a férjemmel. Közben megéltük, hogy a környezetünkben sokaknak szinte az első érintésre sikerült, csak nekünk nem. Tudom, milyen az, amikor magadban keresed a hibát, mert a vizsgálatok szerint nincs szervi oka a meddőségednek. Ismerem az ősi félelmet: mi van, ha nem lehet gyerekem? És most már azt is tudom, miért ne mondd soha egy babáért küzdő nőnek, hogy »ne feszülj rá«, »ne görcsölj«, »engedd el, és menni fog«. Ebben a könyvben ilyen tanácsot biztosan nem olvasol majd.”
A 414 oldalas könyv látványa némelyek számára rémisztő lehet, de mindenkit megnyugtatok, szinte egy szuszra elolvasható, letehetetlen olvasmányról van szó.
Legnagyobb erőssége, hogy igen, leül melléd a padlóra; igen, magához ölel és talán még sír is veled kicsit – száz százalékosan megértve, min mész keresztül -, DE azon nyomban elkezdi kinyitni a nagykaput a világra, és nem csupán a sorstársakra. Szabályosan rángatni kezd a lehetséges megoldás felé.
“Gyerünk, irány az orvos! Irány a pszichoterápia, a belső munka! Irány a férjed szerelmesen ölelő karja! Higgy, remélj, csináld, menj!”
Elmondja, mi az, ami nem segít,
“Kiborulok azon, hogy ha valakinek megfogan a gyereke, akkor azt mondják, ügyesek voltak. Miért, akkor én nem vagyok ügyes?”
és érzelmesen sorolja, mi az, ami szerinte bejöhet.
egyedülálló
Féltem, hogy könyv javarészt lombikról, tűkről, szerekről szól majd – és bár alaposan kitér rájuk, egyik témakörnél sem időzik többet, mint amennyit kell. A kötet egyediségét egyébként az interjúk adják. A szerző szakértőket, orvosokat szólaltat meg, velük együtt jár körbe egy-egy témát keresztül-kasul.
És tényleg mindenre kitérnek, ami ilyenkor felmerülhet.
megbízható
A Pozitív oldalain egyáltalán nem egy celeb-memoárt kapunk. A műsorvezetővel lehet szimpatizálni vagy nem szimpatizálni, de ez a kötet nem róla szól. Bár egy nagyobbacska dióhéjban megosztja velünk saját történetét is, a valódi célja a helyzetbemutatás, reményadás és a megértés.
Egyik oldalon sem a híresség szólal meg – egy nő beszél hozzánk. Egy anya. Aki elhiteti veled, hogy ha mindent megteszel, te is az lehetsz – pont akkor, amikor annak kell lenned.