Másmilyen Anyák Napja Archives

Egyedülálló szülőként | Piret Raud: Segítség! Anyu összement!

csucsorka
2021-05-01
gyerekszoba

Vannak azok a könyvek, amik annyira tetszenek, hogy legszívesebben telekürtölném a világot a csodálatosságukról; éveken át győzködök mindenkit, hogy el kell olvasniuk, ajándékba veszem őket; ha benyomnak rajtam egy gombot, napestig képes vagyok beszélni róluk. És van, amikor egy könyv annyira tetszik, hogy ezt a bizonyos plafont is átüti - sajnos ezen a szinten viszont képtelen vagyok épkézláb mondatokat megfogalmazni. Ez történt az egy hónappal ezelőtt olvasott Segítség! Anyu összement! esetében, amit úgy szívembe zártam, hogy az egy ültő helyben történő olvasás után egyszerűen szavak nélkül maradtam. A blog "Nem mindennapi anyák napja" sorozatából viszont nem hiányozhat Sander és az anyukája története. Nemcsak azért, mert ezzel az egyedülálló anyukákra, hanem mert még egy ennél is fontosabb jelenségre hívhatom fel a figyelmet: ez a parentifikáció. Vagyis az, amikor valamilyen oknál fogva a…

Többgyermekes anyaként | Laurie Frankel: Mindig ez van

csucsorka
2021-04-30
nappali

A "Másmilyen Anyák napja" sorozat leginkább a hiányállapotokra koncentrál, mégis a sokgyerekes anyákkal indul. A Mindig ez van főszereplője, a legtöbbször éjszakai ügyeletben dolgozó doktornő, Rosie – sok más mellett - már a regény első lapjain megtanított valamire: (kettőnél) többgyerekesnek lenni társadalmi szempontból olyan, mint gyermektelennek, csak pepitában. Ugyanolyan tenyérbemászó, tapintatlan kérdések kísérik, no meg rengeteg ítélet és prekoncepció. „Az emberek folyton azt mondogatták Rosie-nak: >>Micsoda maga, katolikus?<<, habár a mondat végén fel sem vitték a hangjukat, mint amikor tényleg kérdeznek valamit. Vagy így szóltak hozzá viccelődést színlelve: >>Tudja, számtalan módja van annak, hogy az ilyesmit megelőzzük.<< Vagy azt mondták: >>Inkább maga, mint én<<, amire semmi szükség nem volt, hiszen nyilvánvalóan ez volt az igazság, vagy csak azt kérdezték tőle: >>Mind a magáé?<< Mind az övé volt. Tavaly a szülői…

Gyászoló gyerekként | Nyáry Luca: Vigyázat, törékeny!

csucsorka
2020-04-30
gyerekszoba

Egy jó ifjúsági regény lényege az, hogy a tini azonosulni tudjon a leírtakkal, úgy, hogy az író egy árva percre sem veszi őt hülyére. Nyáry Luca megugrotta az általam legfontosabbnak tartott kritériumot. Csak épp nem hittem, hogy van olyan, hogy “túlságosan is”.Viszonylag gyorsan ráébredtem, hogy a borítóra nyomtatott “Rólad-neked” szlogen sajnos már nem nekem szól, ezért nagyon nehéz dolgom volt olvasás közben. a lírai alany A Vigyázat, törékeny! Nyáry Luca szemtelenül fiatalon, egyébként a telefonjába belepötyögve megírt első regénye. Két fontos feladatom volt olvasás előtt. Az egyik: szétválasztani a fejemben Nyáry Lucát és az édesapját. Ez könnyen ment, hiszen már évekkel ezelőtt megtettem. Szeretem Luca írásait, rímeit, gondolatait - önmagáért, nem pedig azért, mert valaki olyannak a gyereke, akit szintén borzasztóan szeretek és becsülök.De a másik, főszereplőnk és mesélőnk, Zsófi…

Mostohaanyák és dacos kamaszok | G. Szabó Judit: A macskát visszafelé simogatják

csucsorka
2020-04-28
gyerekszoba

Történetünk a kórházban indul, ahol a 15 éves Jutka fekszik, miután egy Juci nevű ló levetette a hátáról. Unalmas óráiban, álmatlan éjszakáin eddigi élete nagy dolgain gondolkozik. Ebben a belső monológban legtöbbször mostohaanyjához beszél.Tudniillik Jutkát, és a rá csöppet sem hasonlító ikertestvérét, Ágit még négy éves korában édesapjuknál hagyja az anyukájuk, ő maga pedig Ausztráliába disszidál, valahogy így: Mesélte nekem egyszer Rózsi néni, aki az apukának a nővére: - Volt nálatok a régi anyátok elbúcsúzni. Bement hozzátok, és te apád ölébe bújtál. Ági meg a nyakába ugrott, és nyalták-falták egymást. Kapaszkodtak egymás nyakába, úgy sírtak.És az új mamád mondotta:- Öregem, ez az, amit nem csinálok. Ha kellenek a gyerekeid, akkor vidd. Olyat nem játszunk, hogy én vesződöm velük, te meg kéthetenként eljössz imádni őket! Hagyd a cirkuszt, és döntsél!Amitől a régi anyu…

Meddőként II. | Ördög Nóra: Pozitív – Tudom, hogy egyszer anya leszek

Rengeteg meddőségről szóló könyv található a piacon, melyek azt ígérik, a terméketlenségtől egészen a hőn áhított kisbabádig kísérnek. Az út általában körülbelül így fest: Válts nyers vegán életmódra; szeretkezz - a naptár erre kijelölt napjain - meghatározott pózban, odaadással a kedveseddel; a légyott után 30 percet tölts izzadó lótusz pózban, és közben persze az ég áldjon meg, ne görcsölj rá! Hiszen mindenki tudja, hogy ez a kulcs, el kell engedni!Ha mindezt megtetted - bumm, már meg is fogant szerelmetek gyümölcse. Szívesen!Rendkívül károsnak tartom ezeket a “módszertani” tippeket, mert ha mégsem akarnak működni, csak még inkább ostorozza magát az ember: “Mi a baj velem, miért nem vagyok normális? Másnak miért sikerül fele ennyi erőfeszítéssel, vagy épp különösebb törekvés nélkül?”Ha módomban állna, megtiltanám, hogy meddő párok ilyen könyveket bújjanak. Helyette olyat ajánlanék, ami a lélekre, a megértésre…

Meddőként I. | Debra Bridwell: Gyermekre vágyva – Bátorítás a meddőség fájdalmával küzdőknek

Egykori munkámból fakadóan legalább négyszer olvastam ezt a könyvet, és elmondhatatlanul közel áll a szívemhez. Nagyon fiatalon került a kezembe, 20-as éveim elején, mikor az ember lányának eszébe se jut, hogy valaha akár célcsoport is lehet belőle. Az évek során megtanultam, hogy akár néhány - mások számára röpkének tűnő - sikertelen hónapról, akár sóvárgással teli évekről legyen is szó, a meddőség feldolgozása rögös út, és az ingoványos talajon rengeteg elhasalási lehetőség bukkan fel.Debra Bridwell könyvében ezen az úton kísér végig bennünket, és azt hiszem, keresve sem találhatnánk nála hitelesebb túravezetőt. Pár szó a szerzőről Debra Bridwell 16 éven át küzdött azért, hogy gyermekei lehessenek. Nehézségei felnyitották a szemét mások fájdalmára is. Támogató csoportokat hozott lére, magazinokban megjelent írásaiban a meddőség, a vetélés és a halvaszületés terhével küszködőket szólította meg. A…