Címünk nemcsak arra utal, hogy a blogon most először beszélünk a feminizmusról, hanem arra is, hogy a Nagyszerű nők kiváló alapot nyújt ahhoz, hogy felnőttek és fiatalok beszélgetni kezdjenek erről a fontos témáról.
A két norvég szerző, Marta Breen író és Jenny Jordahl illusztrátor izgalmas dologra vállalkozik: röviden, képregényes formában mutatják be az egyenjogúságért folytatott küzdelem 150 éves történetét, a női választójogért vívott harctól egészen a #metoo-mozgalomig.
Teszik mindezt páratlan humorral.
Vérmérsékletét tekintve ez a kötet inkább egy harcos szüfrazsett mintsem visszafogott kékharisnya.
Olvasás közben sokszor jutott eszembe, milyen jó lenne, ha a Vénusz-szimbólum nem egy ökölbe szorított kéz volna, ugyanakkor azt is be kell látnom, hogy a suttogást elenyészően kevesen hallanák meg.
Mégsem a hagnem, hanem talán a Harc a nők testi önrendelkezésért című rész lesz a legmegosztóbb ebben a könyvben.
Hiszen a világban is itt ütközünk a legmakacsabb falakba.
Ma még (mindig) elképzelhetetlen, hogy fogamzásgátlás vagy nemi orientáció témáiban valaha egy nagy közös egyetértésben leszünk az ég alatt.
Egy dolog azonban biztos: ha egy témáról véleményt akarunk alkotni, annak a témának utána is kell járnunk. Csak így érhető el, hogy a saját hangunkat hallassuk, ne pedig sokat hallott szólamokat ismételjünk.
Ez a művelet minden kérdésben nagyon fontos lenne – így a feminizmussal kapcsolatos kérdésekben is.
A Nagyszerű nők pedig remek rajtköve lehet ennek a rögös útnak.
"Te miért vagy feminista?"
Még mindig rengeteg emberben él a kép, hogy a feministák hisztis hippik,
és ma már annyi értelmét sem látják a “hőbörgésnek”, mint néhány évtizeddel ezelőtt.
Egyáltalán mi szükség van 2020-ban feministákra?
A kötet zárszavával válaszolnék:
„A feminizmus célja, hogy a nemétől függetlenül mindenki egyenlő bánásmódban részesüljön. Sajnos ez nagyon sok embernek ma még csak álom.
Néhány országban a nők nagy szabadságot vívtak ki maguknak. Más országokban viszont messze még az egyenlőség.
Oroszországban 400 foglalkozást nem is űzhetnek nők. Máshol sok lányt már gyerekként férjhez adnak. (…) Néhány kultúrában a lányok szeméremtestét megcsonkítják. (…)
A nők olyan országokban is átélhetnek negatív diszkriminációt, amelyek büszkék az esélyegyenlőségekre.
A nőket embercsempészek kényszeríthetik arra, hogy a testüket áruba bocsássák. Szerte a világon erőszaknak és durva bánásmódnak vannak kitéve. Sokan tapasztalnak szexuális zaklatást az iskolában vagy a munkahelyükön. A reklámok és a média gyakran szexuális tárgyként ábrázolja a őket. A valóságtól elrugaszkodott szépségideálok miatt nagyon sok lány betegszik meg.
Kétségtelen, hogy a világ jobb hely lett a nők számára, mint 100 vagy 50 éve volt. De még nem értünk célba! Lassan, de biztosan haladunk a jó irányba. Csak hallatnunk kell a hangunkat.”
Azt kell megértenünk, hogy mindmáig nők millióit fosztják meg ezen jogaiktól.
12-13 éves kortól
Az olvasást előzze meg vagy egészítse ki szexuális felvilágosítás, mert a könyvben is szó esik ilyen kérdésekről. A 16 éven aluli korosztály mellé mindenképp elkél egy felnőtt olvasó, akivel a tinik megbeszélhetik a felmerülő kérdéseket.
De persze ezen felül is minden korosztályban érvényes, hogy egy olvasnivalót jó és érdemes megosztani másokkal – így ez a kötet is elmélyült beszélgetésekért kiált. Add tovább!
16-99 éves korig
Az Egy feminista nem jár rózsaszínben rengeteg rövid írást tartalmaz, hírességek gondolatait arról, mit jelent számukra a feminizmus és hogyan találkoztak a témával először. A magyar kiadásba bekerült többek közt Rácz Zsuzsa, Tóth Krisztina és Nyáry Luca írása is.
Kötelező olvasmány! Lehet, hogy a kötet olvasása után sem vallod majd magad feministának, de minden benne van, ami a véleményalkotáshoz szükséges.
