április 2020 - 7 szoba

Gyászoló gyerekként | Nyáry Luca: Vigyázat, törékeny!

csucsorka
2020-04-30
gyerekszoba

Egy jó ifjúsági regény lényege az, hogy a tini azonosulni tudjon a leírtakkal, úgy, hogy az író egy árva percre sem veszi őt hülyére. Nyáry Luca megugrotta az általam legfontosabbnak tartott kritériumot. Csak épp nem hittem, hogy van olyan, hogy “túlságosan is”.Viszonylag gyorsan ráébredtem, hogy a borítóra nyomtatott “Rólad-neked” szlogen sajnos már nem nekem szól, ezért nagyon nehéz dolgom volt olvasás közben. a lírai alany A Vigyázat, törékeny! Nyáry Luca szemtelenül fiatalon, egyébként a telefonjába belepötyögve megírt első regénye. Két fontos feladatom volt olvasás előtt. Az egyik: szétválasztani a fejemben Nyáry Lucát és az édesapját. Ez könnyen ment, hiszen már évekkel ezelőtt megtettem. Szeretem Luca írásait, rímeit, gondolatait - önmagáért, nem pedig azért, mert valaki olyannak a gyereke, akit szintén borzasztóan szeretek és becsülök.De a másik, főszereplőnk és mesélőnk, Zsófi…

Mostohaanyák és dacos kamaszok | G. Szabó Judit: A macskát visszafelé simogatják

csucsorka
2020-04-28
gyerekszoba

Történetünk a kórházban indul, ahol a 15 éves Jutka fekszik, miután egy Juci nevű ló levetette a hátáról. Unalmas óráiban, álmatlan éjszakáin eddigi élete nagy dolgain gondolkozik. Ebben a belső monológban legtöbbször mostohaanyjához beszél.Tudniillik Jutkát, és a rá csöppet sem hasonlító ikertestvérét, Ágit még négy éves korában édesapjuknál hagyja az anyukájuk, ő maga pedig Ausztráliába disszidál, valahogy így: Mesélte nekem egyszer Rózsi néni, aki az apukának a nővére: - Volt nálatok a régi anyátok elbúcsúzni. Bement hozzátok, és te apád ölébe bújtál. Ági meg a nyakába ugrott, és nyalták-falták egymást. Kapaszkodtak egymás nyakába, úgy sírtak.És az új mamád mondotta:- Öregem, ez az, amit nem csinálok. Ha kellenek a gyerekeid, akkor vidd. Olyat nem játszunk, hogy én vesződöm velük, te meg kéthetenként eljössz imádni őket! Hagyd a cirkuszt, és döntsél!Amitől a régi anyu…

Meddőként II. | Ördög Nóra: Pozitív – Tudom, hogy egyszer anya leszek

Rengeteg meddőségről szóló könyv található a piacon, melyek azt ígérik, a terméketlenségtől egészen a hőn áhított kisbabádig kísérnek. Az út általában körülbelül így fest: Válts nyers vegán életmódra; szeretkezz - a naptár erre kijelölt napjain - meghatározott pózban, odaadással a kedveseddel; a légyott után 30 percet tölts izzadó lótusz pózban, és közben persze az ég áldjon meg, ne görcsölj rá! Hiszen mindenki tudja, hogy ez a kulcs, el kell engedni!Ha mindezt megtetted - bumm, már meg is fogant szerelmetek gyümölcse. Szívesen!Rendkívül károsnak tartom ezeket a “módszertani” tippeket, mert ha mégsem akarnak működni, csak még inkább ostorozza magát az ember: “Mi a baj velem, miért nem vagyok normális? Másnak miért sikerül fele ennyi erőfeszítéssel, vagy épp különösebb törekvés nélkül?”Ha módomban állna, megtiltanám, hogy meddő párok ilyen könyveket bújjanak. Helyette olyat ajánlanék, ami a lélekre, a megértésre…

Meddőként I. | Debra Bridwell: Gyermekre vágyva – Bátorítás a meddőség fájdalmával küzdőknek

Egykori munkámból fakadóan legalább négyszer olvastam ezt a könyvet, és elmondhatatlanul közel áll a szívemhez. Nagyon fiatalon került a kezembe, 20-as éveim elején, mikor az ember lányának eszébe se jut, hogy valaha akár célcsoport is lehet belőle. Az évek során megtanultam, hogy akár néhány - mások számára röpkének tűnő - sikertelen hónapról, akár sóvárgással teli évekről legyen is szó, a meddőség feldolgozása rögös út, és az ingoványos talajon rengeteg elhasalási lehetőség bukkan fel.Debra Bridwell könyvében ezen az úton kísér végig bennünket, és azt hiszem, keresve sem találhatnánk nála hitelesebb túravezetőt. Pár szó a szerzőről Debra Bridwell 16 éven át küzdött azért, hogy gyermekei lehessenek. Nehézségei felnyitották a szemét mások fájdalmára is. Támogató csoportokat hozott lére, magazinokban megjelent írásaiban a meddőség, a vetélés és a halvaszületés terhével küszködőket szólította meg. A…

A legideálisabb karanténregény | David Nicholls – Mi

csucsorka
2020-04-20
nappali

Aki rótta már az utcákat mozi után az élet értelmén gondolkozva, vagy ordított magzatpózba kuporodva a kanapén az Egy nap című csodálatos film hatására, annak bizonyára nem kell bemutatnom David Nicholls-t.Én nagyon bírom a fickót, de évek óta nem kerültem a közelébe. Egészen mostanáig, a Mi megjelenéséig. Egy árva percig nem volt kérdés, hogy akarom-e a könyvet. Nagy utazás A Mi történetét Douglas, a magát semmitmondónak leíró ötvenes tudós meséli el, akit a regény kezdetén egy hajnalon azzal ébreszt a gyönyörű felesége, hogy szeretné őt elhagyni, mert halálra rémiszti a gondolat, hogy főiskolás korba lépő fiuk kirepülte után kettesben maradnak.Úgy ugrálunk a sztoriban, mint ha valaki egy hatalmas doboznyi diát vetítene elénk – sorba rendezés nélkül. Hol Connie és Douglas megismerkedésének kockái peregnek, hol a különbségeik miatt egyre kevesebb kilátással…

És mi a te karanténsztorid?

csucsorka
2020-04-19
szalon

A napokban – az olvasás mellett – az foglal le, hogy lesem, ahogy végigsüvített a #karanténsztori hashtag az Instagramon. Teljesen véletlenül láttam meg egy ismerősömnél, hogy átterjedt moly.hu-ra és Facebookra is. Mire ő megosztotta a saját képét, már nem is tudta, hogy a forrás egy ismerőse volt… történetesen én. A karanténsztori hatalmasat ment,négy nap leforgása alatt több, már közel 200 könyvkupac készült, melyeknek a címei mind a jelenlegi állapotunkra rímelnek. Honnan az ötlet? Mielőtt learatnám a babérokat és elfoglalnám méltatlan helyem a trónon, beszéljünk az előzményekről. Legelőször egy Phil Shaw nevű fickó fotója járta körbe az internetet,ezen felbuzdulva a Magvető munkatársai saját polcukon lévő Magvetős könyveikből kezdtek el karanténmeséket alkotni. (Egyik zseniálisabb, mint a másik!) A kép forrása a Magvető Kiadó Facebook oldala A dolog lényege, hogy az egymásra halmozott könyvgerincek egy…

Milena Busquets: EZ IS ELMÚLIK

csucsorka
2020-04-10
hálószoba

Egyszer már évekkel ezelőtt olvasatlanul visszavittem a könyvtárba, aztán szintén évekkel ezelőtt potom 590 forintért vettem meg a Könyvudvarban, és azóta is csak várt, várt a polcon, mígnem eljött az idő, a tökéletes idő az olvasására.Az idő, mikor kicsit minden megállt,és mi mást sem mondogatunk magunknak vigasztalóan, mint hogy "ez is elmúlik".Az idő, mikor muszáj unásig a tengerről olvasni, mert lehet, hogy idén nem találkozunk.Amikor vágyunk is a szépirodalomra, de közben bevehetetlenül soknak érezzük; amikor azt gondoljuk, most csak könnyedebb olvasmányok férnek be, de mégsem akarunk túlságosan könnyedet, akkor jön jól egy olyan regény, mint ez.Blanca, ez a sok olvasó számára ellenszenves mesélő azért volt számomra hihetetlenül szerethető, mert olyan, mintha három nagyon fontos barátnőmből volna összegyúrva. Mikor az ő életstílusukra, életfelfogásukra ismertem rá egy-egy mondatban vagy szituációban, nem tudtam nem…