Amikor egy héten belül három barátnőd is bejelenti, hogy babát vár, elkezdenek özönleni a kérdések: hány hetes a pici, tudjátok már a nemét?
És vannak kevésbé általános kérdések is, amik mind akörül mozognak, hogy mégis mi történik a barátnőim hasában 9 – néha röpke, sokszor végtelenül hosszúnak tűnő – hónapon át.
Katharina Vestre “Mielőtt megszülettél – 9 hónap az anyaméhben” című könyvében minden felmerülő kérdésre választ ad – nem is akárhogyan!
Sokszor gondolok arra, hogy ahhoz, hogy megértsük testünk végtelenül bonyolult működését, igazából gyerekkönyveket kéne olvasnunk. Mert valaki vagy baromi kedvesen és vidáman magyarázza el azt, hogy mit jelent a dezoxiridezoxiribonukleinsav, vagy egy életre megette az egészet a fene. Aztán az emberben örökké ott marad az a szégyennel vegyes, bizonytalan érzés, hogy a csuda vigye el, mégiscsak illene tudnom, hogyan működik a tulajdon testem.
És ez a kérdés persze még égetőbbé válik, ha az ember lánya kisbabát hord a szíve alatt.
Szerencsére Katharina Vestre fantasztikus túravezető. Mielőtt megszülettél című könyvében egészen a fogantatástól a megszületés pillanatig kísér minket.
Könyvét olvasva egyszerűen nem is értem, hogyan lehet száraz és unalmas biológia órát tartani. Hiszen az élet végtelenül érdekes! Látszik, hogy a szerzőnek kislány kora óta szenvedélye a téma (kinek a babázás, kinek a sejtbiológia, ugye) – a lelkesedése áttapad az olvasóra, és minden bonyolult folyamatot, jelenséget a lehető legérthetőbben magyaráz el nekünk. Ennek a csajnak simán elhiszed, hogy az ecetmuslincktól származunk!
“Amikor a genetikusok a 80-as években az ecetmuslica embrióit vizsgálták, felfedezték, hogy egy bizonyos gén roncsolása után az embriókat apró, hegyes kinövések lepték el. Ez egy parányi sünre emlékeztetett, ezért a gént sünnek (hedgehog) nevezték el. Amikor a kutatók az embernél e gén három variánsát megtalálták, úgy döntöttek, hogy kettőt létező sünfajokról (a sivatagi sünről és az indiai sünről), egyet pedig a népszerű játékfiguráról, a Sonic hedgehogról neveznek el. Egyébként nem egyedül a hedgehog-gének kaptak tréfás elnevezést. Létezik például Ken és Barbie nevű gén. Azoknak az ecetmuslicáknak, amelyeknél e gén mutálódik, nincsenek külső nemi szerveik – ahogy a nevüket adó játékbabáknak sincs.”
Ráadásul nemcsak testünk belsejében utazunk, hanem az időben is. Vestre érdekfeszítően mutatja be, hogyan kutatták létezésünk, sejtjeink titkait régmúlt századok tudósai. Egészen ámulatba ejtő, hogy a miénkhez képest összehasonlíthatatlanul egyszerű technikai eszközökkel hogyan jöttek rá azokra a dolgokra, amiket ma is tudhatunk, vagy fejlesztették ki ma is használt eszközök elődjeit, például a mikroszkópét.
Az pedig, hogy ehhez a sok ismerethez nem kell egy vaskos szakkönyvet bújni, hanem ilyen csinos méretben, érthetően és szórakoztatóan tehetjük magunkévá a tudást, szinte kötelezővé emeli ezt a kis könyvet!
A kötet nagy tanulsága számomra, hogy egyszerűen minden téma lehet érdekes és megjegyezhető, ha a szakértője ilyen lelkesedéssel és őszinte szenvedéllyel igyekszik átadni azt.
Az ifjúságon kívül kismamáknak is nagy szeretettel ajánlom ezt a könyvet. Elmondhatatlanul érdekes élmény lehet végig követni, mi történik hétről hétre odabent – hogyan alakul ki a kisbabád éltető szervei mellett a szemhéja vagy épp a körme; és mi történik a hormonjaitokkal, mikor a kisbabád úgy dönt, ideje elhagyni a 9 hónap alatt egyre szűkösebbé váló albérletet.
És persze a két említett csoporton kívül se érezze magát senki kirekesztve, hiszen mindnyájan voltunk valaha magzatok – így ez a könyv bizony mindnyájunkról, mindnyájunknak szól.
Én azt mondom, fizessetek be életetek legjobb biosz órájára a Cser Kiadónál!
A képre kattintva az idén rendhagyó módon online
megszervezett Könyvhét akcióit is megtalájátok.
A Cser Kiadónál 20-60% kedvezménnyel válogathattok különleges kínálatukból.