Már akkor sem értettem, hol csúszott el ennek a könyvnek a marketingje, mikor 2 évvel ezelőtt lecsaptam rá. Gyönyörű borító, hívogató cím, baromi érdekes történet. Miért nem veszik az emberek, mint a cukrot; miért nem látom folyton szembejönni az instán; és miért csak maroknyi ember olvasta a moly.hu-n?
Ezekre azóta sincs válaszom.

 A Vágy és végzet tömör 460 oldalával zsibbasztóan hosszúnak tűnhet, míg ki nem derül, hogy ebben a dundi könyvben gyakorlatilag két regényt is elrejtettek. Egy elsöprő szerelem története, amiben semmi sem úgy van, ahogy a szereplői gondolják. Az örökké hiú, és szószerint mindenki szeretetére vágyó, meg nem értett és be nem futott művész (íróbőrbe bújt színész), Lotto és a boszorkányos észjárású, számomra imádnivaló Mathilde vadromantikus kapcsolata. 

“Ha összefűznénk a bulikat, amelyeken Lotto és Mathilde részt vett, a házasságuk kicsinyített verzióját kapnánk.”

Van az a mondás, hogy a házasságban a férfi a fej, de a nő a nyak, ami mozgatja. Na Mathilde itt alaposan mozgat mindent – és mivel a regény első fele Lotto szemén keresztül láttatja velünk az eseményeket, csak az utolsó 200 oldalon, Mathilde történetéből tudjuk meg, hogy is voltak a dolgok valójában. Itt is gazdagítja a történetet kacifántos családi háttér, őrült anyós, szívtelen szülő; irigylésre méltó baráti társaság, és persze titkok mindenütt.

Mindez olyan briliáns mondatokból, olyan bohém nyelvjátékokból állt, mintha az ember valami zseniális francia filmet nézne. Olyan ez mint egy amerikai Tajtékos napok.

 Jó hír, hogy a Könyvudvartól beszerezve most mindössze 690 forintért járhattok utána annak, hogy igazam volt-e. 🙂