Egy mondat a hűtlenségről | A Mészöly-Polcz házaspár I.

Egy mondat a hűtlenségről | A Mészöly-Polcz házaspár I.

Mészölyt olvasni igenis kihívás, de sokat segít, ha nem pusztán íróként, emberként is megkedveljük – ebbe a folyamatba pedig érdemes bevonnunk a feleségét. | 

A kötet 2017-es megjelenésekor sokat cikkeztek Mészöly hűtlenségéről, mint egy új keletű bulvárhírről. Meg kell hagyni, hogy Mészöly Miklós és Polcz Alaine házassága a hűséget tekintve sajátos volt.

Mindenekelőtt be kell látnunk: 837 oldalnyi levél csak úgy gyűlhet össze egy házasságban, ha a pár több időt tölt külön, mint együtt. Manapság talán nyitott házasságnak neveznénk ezt – melynek lehetőségeivel Mészöly többet élt, mint Alaine.

Mészöly vérmérsékletével, természetével (és fizimiskájával) borzasztó nehéz lehetett a testileg erősen megkínzott, folyton betegeskedő (és emiatt folyton távol lévő!) Polcz Alaine-hez talpig hűségesnek lenni. Igenis fel akarom menteni – nem azért, mert amit tett, az elfogadható volt, hanem mert Polcz Alaine elfogadta és így fogadta el, és egyáltalán nem meghunyászkodó áldozatként.
Olyan nem e világi szövetség volt az övék, melynek döntéseit nekem nincs tisztem megítélni. 
Polcz úgy döntött, hogy minden „bántás” (értsd: megcsalás) ellenére egy életre vállalja ezt a zsenit; Mészöly pedig minden testi-lelki kihágása mellett – igen, önzőn, de valahogy mégis tisztán – ragaszkodott a feleségéhez.
Méltatlanul nagy hangsúlyt kap ez a téma – mintha Polcz A. végigszenvedte volna ezt a házasságot, és mintha Mészöly (végig) rongyként bánt volna vele.

Ne azon rugózzunk, hogy Mészöly – mint irodalmunk összes férfija! – mással is hált a nején kívül!

Mintha 870 oldal nem szólna arról, Mészöly hogyan vajúdja világra a híres regényeit, novelláit, meséit; hogyan labdázik vele a rendszer ide-odarugdosva; hogyan lesz Polcz Alaine szakmailag megkerülhetetlen pszichológus itthon;
hogyan lesz két idegenből egy pár és hogyan lesz egy párból egymás nélkül létezni nem tudó szimbiózis, akkor is, amikor külön vannak!

És persze, mint minden életrajzban, levelezésben, kordokumentumban, ebben is gyönyörű és izgalmas olyan nevekkel találkozni, akik nekünk ma óriások, nekik pedig ismerősök, barátok, „fiatalok”. Így gyakran bukkan fel (a hosszas utószót is jegyző) Nádas Péter, vagy épp Esterházy, Nemes Nagy, Szabó Magda – és még sokan mások.

Az 1947 és 1997 között írt levelek lenyomatai a háború utáni (lelki)állapotoknak; ’56-nak és azt követő felemás időszaknak; a sok évtizednyi életbe még egy rendszerváltozás is belefér. 

Ezekért (is) érdemes végigolvasni ezt a kötetet, ami a súlya ellenére eteti magát, úgy el tud fogyni, mintha fele ekkora regény lenne.  No meg a sok-sok-sok hétköznapért: „kitettem az inged”; „ez vár a hűtőben” stb. – olyan apró-cseprő dolgokért, amik igazán gyönyörűvé tesznek egy életet, egy szerelmet, egy házasságot.7

 

A kötet a Jelenkor Kiadó gondozásában jelent meg,
ide kattintva 20% kedvezménnyel rendelhető. 

JÖN! JÖN! JÖN!

Négy alkotó, két házaspár – egy történet, amely az 1950-es években kezdődött, és kisebb-nagyobb zökkenőkkel élethosszig tartott. A kötetben olvasható „nyolckezes” levelekben a szerzők érzékletesen tudósítanak mindennapjaikról vagy éppen az írással kapcsolatos vívódásaikról. Azokról az évtizedekről, amikor személyes és szakmai életük alakulását döntően meghatározta a korszak megingathatatlannak tűnő politikai berendezkedése és ideológiája. Az utazásokról, társas eseményekről szóló leírások és a könnyed hangú beszámolók mellett olykor súlyos magánéleti és elvi konfliktusok is felvillannak a sorok között. A gazdagon jegyzetelt levelezéskötet fényképeket, dokumentumokat, valamint a Nemes Nagy ÁgnesLengyel Balázs és Polcz Alaine Mészöly Miklós házaspár közös történetéhez fűződő szépirodalmi írásokat is közöl.

Várható megjelenés: 2021. október 05. 

Close Menu