Védőbeszéd | Vi Keeland: All grown up

„Jézusom, te ilyeneket olvasol?” – merülhet fel a döbbent kérdés.Aha, ilyeneket is.  Miért, mit vártál, minek van hálószoba a blogon? Hát ezeknek a kockahas (vagyis esetünkben most épp kockahát) olvasmányaimnak!Igazából sosem értettem a felhajtást a téma körül. Miben különbözik ez attól, hogy valaki egy tál popcornnal megnéz egy jó rom-komot a Netflixen? illik, nem illik? A kedvemtől függ, hogy szoknyát vagy nadrágot viselek; hogy édeset vagy sósat ebédelek-e. Színházban nemcsak öt órás József és testvéreit nézzük meg, hanem elmegyünk a Jurányiba kacagni a Férfiak szexuális világán. (És még egyszer. És még ötször. Jaj, de hiányzik nekem!)Szóval az én irodalmi szendvicsem sem lehet mindig egy Márquez és Ulickaja közé szorított Grecsó, na. Ahogy más krimivel vagy épp gyerekkönyvekkel szusszan egyet (mert egy olvasó ugye nem áll meg, pihenés közben is olvas, csak épp mást),…

Continue Reading

Milena Busquets: EZ IS ELMÚLIK

Egyszer már évekkel ezelőtt olvasatlanul visszavittem a könyvtárba, aztán szintén évekkel ezelőtt potom 590 forintért vettem meg a Könyvudvarban, és azóta is csak várt, várt a polcon, mígnem eljött az idő, a tökéletes idő az olvasására.Az idő, mikor kicsit minden megállt,és mi mást sem mondogatunk magunknak vigasztalóan, mint hogy "ez is elmúlik".Az idő, mikor muszáj unásig a tengerről olvasni, mert lehet, hogy idén nem találkozunk.Amikor vágyunk is a szépirodalomra, de közben bevehetetlenül soknak érezzük; amikor azt gondoljuk, most csak könnyedebb olvasmányok férnek be, de mégsem akarunk túlságosan könnyedet, akkor jön jól egy olyan regény, mint ez.Blanca, ez a sok olvasó számára ellenszenves mesélő azért volt számomra hihetetlenül szerethető, mert olyan, mintha három nagyon fontos barátnőmből volna összegyúrva. Mikor az ő életstílusukra, életfelfogásukra ismertem rá egy-egy mondatban vagy szituációban, nem tudtam nem…

Continue Reading

“Az ágy közös. A párna nem.” | Geir Gulliksen: Mielőtt elváltunk

Nem merültem nagyon bele a kutatásba a könyv elolvasása előtt, csak annyit tudtam, hogy norvég szerző írta, arról szól, hogy egy fickó a válás küszöbén elmeséli feleségének a szerelmük történetét. És nekem ennyi elég is volt ahhoz, hogy heteken át arra gondoljak, milyen jó lesz megvenni és - ha szerencsém van - egy szuszra befalni ezt a regényt. Csakhogy ezt benéztem.  Nulladik szabály, hogy ha E/1-ben mesélünk el egy történetet, olyan helyekről nem mesélhetünk, ahol nem vagyunk ott. Mivel Jon esetében ez a hely a felesége feje, tudjuk, hogy nem szarvashibáról, hanem egy érdekes, újszerű elbeszélői helyzetről van szó. És szükségünk is van valamiféle csavarra, hiszen nincs hétköznapibb történet annál, mint hogy egy házasság véget ér – mondjuk egy harmadik fél miatt. Ezerszer hallottuk már, legalább mondja valaki másképpen. Jon nem…

Continue Reading
Close Menu